Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: A gazdálkodás eredményessége és a jövedelem alakulása az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben
A fejlődés folvamú ia a szakosítás szükségessége lépett előtérbe s ennek következménye lett, hogy az üzemegységeknél a termelési profilok kialakításán volt a hangsúly. A kialakuló melegágyi és szabadföldi kertészet, valamint a gépműhely, a géppark és a szállítóbrigád, továbbá a savanyítóüzem, az építőbrigád területi elhelyezkedéstől független kereteket biztosított a nagyüzemi munka végzésére. Viszont a termelési profil kialakulásánál a régi uradalmi épületeknek is meghatározó szerepük volt. A kisüzemi termelési módszerek helyett, nagyüzemi módszerek és a gépesítésre való fokozatos áttérés ugyanígy sürgette az új munkaszervezési formák kialakítását. Időszerűvé tette a már érintett melléküzemágak kialakítása is. Ennek eredményeként ezidőszerint a termelőszövetkezetben a következő szervezeti keretek közt folyik a termelő munka: A „Dózsa" üzemegységben van a tehenészet és a növendékmarhatenyésztés, amely 286 dolgozót köt le; Az „Új Élet" üzemegységnél a régi uradalmi épületek és a legelők közelsége folytán a tehenészet, növendékmarha-tenyésztés mellett a juhászat és a baromfitartás alakult ki; Apáti pusztán is van még juhászat; 294 tagot foglalkoztatnak ebben az üzemegységben; Az „Örökföldi" üzemegységben viszont a sertéstenyésztés céljára építettek istállókat, de növendékmarhatartás is folyik itt; Az idecsatolt Eperjespusztán is sertéstenyésztés folyik, mert a sertéshizlalás ma is jelentős termelési ág a termelőszövetkezetben. 354 tagot foglalkoztatnak itt. A kertészet a központja a szántóföldi zöldségtermelésnek, ami a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház közelsége folytán jelentős termelési ág lett, ahol állandóan 113 dolgozó talál munkát. Az idényjellegű nővényápolási és betakarítási munkába bevonják a többi tagokat is. Az építöbrigádban építészmérnök és technikus vezetésével 63 tag dolgozik. Kapacitásából a közös beruházásokon kívül évenként 25—30 kislakás megépítésére is telik. A savanyítóüzemben inkább alkalmi munkásokat, főként nőket foglalkoztatnak és az évi 3 milliós termelési kapacitás érzékeli az itt folyó termelési munkát. A központi gépjavító-üzem több részleget foglal magába: gépjavítókon kívül asztalosok, bognárok, villanyszerelők, cső- és vízvezetékszerelők is dolgoznak itt. A géppark a szállító, talajművelési és betakarítási munkák magas fokú gépesítettségét mutatja. Bár a termelőszövetkezetnek 125 kettős lófogata is van, melyek 1968. évben 24 374 fogatnapot teljesítettek, a munkák zömét az 51 universal-traktor — 10 könnyű és 41 db nehéz universal-traktor — végzi el. Mellettük 4 könnyű és 2 nehéz lánctalpas-traktor, 3 tehergépkocsi, 3 személyautó, 12 SZK-kombájn, 4 kenderkombájn, 5 db Orkán és 2 kukoricabetakarító-kombájn jelentik a géppark jelentősebb egységeit. A szállítási feladatokat 68 közúti pótkocsi és 6 speciális pótkocsi felhasználásával oldják meg, amelyeket 69 traktor tud vontatni. A betakarítási munkáknál a már említett kombájnokon kívül 3 markoló, 2 rendfelszedő PZB-rendsodró. 2 rendreárató s 2 bálázógép, ZVZ aratógép,-, továbbá 3 répalazító segíti megoldani a betakarítást. így érthető, hogy 77 kat. hold szántó jut egy traktorra, egy traktoregység által teljesített talajmívelési munka 1968. évben 102 normálhold volt. Ha a szállításnál 2 munkaórát 1 normálholdnak veszünk, akkor 1968. évben a szallítórészleg 5095 normálholdat teljesített és így egy -gépkocsitonnára 535 normálhold jutott. Az állattenyésztés helyzete és eredményei 1960 januárjában, amikor az „Aranykalász" mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakult, a két egyesülő termelőszövetkezet állatállománya nem volt jelentős. Csupán a „Dózsa" termelőszövetkezet tehenészetét lehetett az akkori viszonyoknak megfelelően értékes állománynak tekinteni, hisz ezek (44 db), állami törzskönyvezés alatt állottak. A sertésállomány — 394 db és ebből koca 26 db — viszont nem volt olyan minőségű és jellegű, hogy azt törzsállomány kialakítására fel le308
