Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Gecsényi Lajos: Baloldali erők harca a fasizmus és a háború ellen Békés megyében (1941-1942)

működő katonai bíróságot, minden ,,a fennálló társadalmi rend felforgatására irányuló" tevékenység ellen. Az intézkedések elsősorban a kommunisták ellen irányultak. A több ezer bebörtönzött kommunistán kívül néhány hét alatt 2—3000 fő került a sebtében felállított internálótáborokba. Nagy nyomás nehezedett a legális munkáspártra és a szakszervezetekre is. A legális munkásmozgalom ellen intézett támadáshoz tartozott a munkásság gazdasági és kulturális szervezeteinek fokozatos felszámolása: Különösen vidéken, egymás után zárták be a munkásotthonokat, munkásegyleteket, köröket. „Gyanús magatartás" miatt internálták vagy bevonultatták a vezető szociáldemokrata és szakszervezeti funkcionáriusokat, nem egy vidéki helységben. A Szociáldemokrata Párt hivatalos vezetése felemás módon reagált a háború kitörésére, a mozgalmat ért támadásokra. Egyrészt elítélték a háborúba lépést, kiálltak az antifasiszta világkoalíció mellett, aggódva figyelték a szovjet hadsereg küzdelmét, másrészt olyan magatartást követeltek a szervezett munkásoktól, amely messzemenő támogatást nyújtott volna a kormánynak. A szervezett munkásság tekintélyes része a párt hivatalos politikájával szemben saját osztályöntudatára, a kommunistákra és a baloldali szociáldemokrata vezetőkre hallgatott. A megalkuvás helyett a harcot választották a főváros számos pártszervezetének vezetői, a kommunisták vezette Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) és a szakszervezetek baloldali funkcionáriusai. E sorsdöntő időkben ismét a Kommunisták Magyarországi Pártja képviselte következetesen a magyar nép érdekeit. A KMP legfontosabb teendőjének a hadüzenet után az új helyzet felmérését, az összes háború- és fasisztaellenes erő csatasorba állítását tekintette. A párt 1938. és 1941. között kidolgozta és közvetlenül a szovjetellenes háború előtt programmá formálta a népfrontnál mind tartalmában, mind tömegbázisában szélesebb ún. függetlenségi front politikáját, amely kettős feladatot foglalt magában: 1. szakítani a fasiszta Németországgal s csatlakozni az antifasiszta koalícióhoz. 2. a fasiszta rendszer felszámolása és a demokratikus Magyarország megteremtése — összefoglalva: „a független, szabad, demokratikus Magyarország" követelését. A megfogalmazott politikai célkitűzésekért vívott harcban a kommunisták mindent megtettek a munkás-paraszt szövetség tényleges megvalósításáért. Ennek a törekvésnek a jeleit, eredményeit kívánjuk Békés megyében figyelemmel kísérni s mozaikokkal hozzájárulni a Viharsarok baloldali erőinek tevékenységéről kialakítandó képhez. A forradalmi hagyományok, az agrárpoletáriátus magasfokú szervezettsége a harmincas évek második felében is kiemelkedő eredményeket produkáltak a viharsarki munkásmozgalomban. Az 1937-es nagy szervezkedés felszámolása után azonban a kíméletlenné vált csendőri, jegyzői, főszolgabírói terror, a besúgók hada majd teljesen megbénította az osztályharcos küzdelmet. Az eszmét azonban nem lehetett a szívekből kitépni. Ahogy közeledett a háború, majd a Szovjetunió elleni agresszió ideje, úgy élénkült, nőtt az elégedetlenség, úgy alakultak ki ismét propaganda-csoportok, beszélgető körök 30