Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Ujlaki Péter: Az 1945-ös választások Békés megyében
Nemzeti Parasztpárt összetétele 75°, o földmunkás, 15% törpebirtokos, 3% értelmiségi, 7% kisiparos, kereskedő és munkás Független Kisgazdapárt összetétele 70% zsíros paraszt, 25% reakciós, középosztály, 5% földmunkás Polgári Demokrata Párt összetétele 30% kisiparos, 30° '„ kereskedő. 20% kisiparos, 20% egyéb'« A kimutatást elemezve azt a megállapítást tehetjük, hogy minden párt összetétele magán viselte a párt sajátosságait. Láthatjuk, hogy az MKP alkalmazkodott legjobban a helyi sajátosságokhoz — a megye paraszti jellegéhez —, amennyiben tagjainak 50%-a földmunkás volt, ezzel szemben az SZDP gyenge paraszt-politikáját tükrözi a földmunkások 10%-os aránya a párttagságban. A Parasztpárt természetszerűen döntő mértékben a földmunkásságra támaszkodott, míg a Polgári Demokratapárt soraiban leginkább a polgárság elemei találhatók meg. A Kisgazdapártról már fentebb szóltunk. 1945. november 4-én zajlottak le országszerte a választások, amelyek a Kisgazdapárt abszolút győzelmével végződtek, miután megszerezték a szavazatok 56,9%-át, szemben az SZDP 17,4%-os, az MKP 17,2%-os, a Parasztpárt 6,9%-os és a Polgári Demokratapárt 1,6%-os részesedésével. Békés megyében a pártok által jelölt képviselőjelöltek felölelték a lakosság szinte minden rétegét, de magától értetődően magukon viselték a pártok tagságának összetételét. Az MKP 24 képviselőjelöltje között találhatunk földműveseket (3), munkásokat (7), értelmiségieket (3), kisiparosokat (4), egy kiskereskedőt és egy rendőrtisztet. A lista élén Rákosi Mátyás, a párt főtitkára, Gyuska János megyei titkár, Szirmai István és Birkás Imre járási titkár álltak. Az SZDP (18 jelöltet állított a megyében, akik közül 8 volt munkás, 10 földműves, 2 pártalkalmazott, 5 kisiparos, egy kiskereskedő és 2 egyéb. A párt listáját Szeder Ferenc főtitkár, Botyánszky Pálné és Kurunczi Péter vezették. Ugyancsak 28 jelöltje volt a Parasztpártnak, akiknek szociális megoszlása a következő volt: 21 földműves, egy munkás, 5 értelmiségi és egy egyéb. A lista élén Kovács Imrét találhatjuk. Hasonlóan az előző két párthoz, a Kisgazdapárt is 28 képviselőjelölttel rendelkezett. Közülük 17 volt kisgazda, 2 földműves, 5 értelmiségi, 3 kisiparos és egy egyéb. A Kisgazdapárt listájának vezetői Tildy Zoltán, a párt vezére, B. Szabó István, Szabó Árpád, Rácz Lajos, Futó József és Ravasz Antal voltak. Végül a választásokon induló ötödik párt, a Polgári Demokratapárt 10 jelöltet vonultatott fel (4 értelmiségi, egy munkás, egy földműves, egy alkalmazott, egy kisiparos és 2 egyéb). A listát dr. Kárpáth Zoltán ügyvéd vezette. 1 9 A listavezetők neveit elolvasva láthatjuk, hogy mind a négy koalíciós párt legjelentősebb egyéniségeit sorakoztatta fel, ami amellett szól, hogy a pártok tisztában voltak a megye politikai jelentőségével és fontosnak tartották, hogy vezetőik itt jussanak mandátumhoz. A megyében a választási jegyzékre 198 680 személyt vettek fel, akiknek döntő többsége, mégpedig 192 383 2 0 egyén, a választásra jogosultak 9C,78%-a élt választói jogával. Ennek némileg ellene mond az MKP által készített kimutatás, amely 193 1691 választóról tud. (A mi véleményünk szerint az előbbi adat felel meg a tényeknek, mert az MKP adatai lényegesen több SZDP szavazatot (1011) tartalmaznak és nem valószínű, hogyha ez a valós, akkor Faragó Gyula nem helyesbített volna, lévén ezt követelte pártja érdeke is. Egyébként a megfelelő helyeken mindenütt fel fogjuk tüntetni az eltéréseket.) Mielőtt részletesen taglalnánk a megyei városokban és járásokban külön-külön a választási eredményeket, érdemes szemügyre venni a két megyei város és a 29 járási község viszonylatában is az eredményeket, amelyek a pártok már fentebb bemutatott szociális összetételét látszanak alátámasztani: 298
