Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Ujlaki Péter: Az 1945-ös választások Békés megyében

megyei városok járási községek-Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokratapárt Magyar Kommunista Párt Független Kisgazdapárt Szociáldemokrata Párt összesen: 100 °/| 100 % A két táblázatból jól leolvasható, hogy az öt párt közül az SZDP az egyetlen, amely százalékosan jobb eredményt ért el a városokban mint a községekben, amit a tagjai között 40%-ban levő munkások tesznek indokolttá. Ugyanakkor ez is mutatja parasztpolitikájának gyengeségét. Az MKP a városokban megfelelő (természetesen megyei viszonylatról van szó), a községekben kifejezetten jó eredményt mondhat magáénak, míg a Kisgazdapárt mindkét területen az általa vártnál lényegesen kevesebb szavazatot szerzett. A Parasztpárt — különösen az országos viszonylathoz mérten — mutatott komolyabb erőt, noha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Békés megye és általában a Viharsarok jelentette a párt egyik fő bázisát. A Polgári Demokratapárt sem a városokban, sem a községekben nem játszott jelentős tényezőt. A megye későbbi székhelyén, Békéscsabán 30 361 személy rendelkezett választójoggal, akik közül 28 695, a választók 94,52%-a élt ezzel a jogával. A leadott szavazatok között 166 volt érvénytelen, a többi megoszlott a pártok között a következő arányban: az NPP kapott 2 556 szavazatot (9,1%), a PDP 282-t (1%), az MKP 7174-et (25,4%), a FKgP 10 031-et (34,9%) és az SZDP pedig 8501-et (29,6%).23 Ezzel a munkáspártok megszerezték a szavazatok 55,1%-át, tehát abszolút győzelmet arattak. Ennek a kitűnő eredménynek abban látjuk az alapját, hogy a kifejezetten agrár-jellegű Békés megyében még leginkább itt voltak ipari létesítményei, amelyek munkássága döntő mértékben az SZDP-re és az MKP-ra adta le szavazatát. Külön figyelmet kell fordítanunk a szavazatok nemek szerinti megoszlására, mert köztudott, hogy a nők politikailag sokkal inkább tájékozatlanok voltak, mint a férfiak, politikai öntudatuk még nem fejlődhetett és nem is fejlődött ki, amiből kifolyólag náluk jobban érvényesült a — főként vallásos ideológiába ágyazott — reakciós demagógia. Ez természetesen inkább a fokozottabb paraszti jellegű járásikban lesz megfigyelhető, de érvényesült Békéscsabán is. A 28 529 érvényes szavazat közül 15 815 szavazatot adtak le a nők, amelyeknek a partok szerinti megoszlása a következő: a NPP-ra szavazott 1344 (a női szavazatok 8,49%-a), a PDP-ra 161 (1,04%), az MKP-ra 3687 (23,31%), a FKgP-ra 5818 (36,78%) és az SZDP-re pedig 4805 (30,38%). Ezt összehasonlítva a 12 729 érvényes férfi szavazattal, azt tapasztalhatjuk, hogy ebből 1212 szavazat esett a NPP-ra (9,52%), 121 a PDP-ra (0,97%), 3487 az MKP-ra (27,39%), 4213 a FKgP-ra (33,09%) és 3696 az SZDP-re (29,03%). Az összehasonlításból látható, hogy a legnagyobb eltérés az MKP és a FKgP szavazatai között tapasztalható, ugyanis szinte pontosan annyi szavazatot nyert el a FKgP a női szavazatok terén, amennyivel kevesebbet kapott az MKP, a férfi szavazóknál viszont megfordult a helyzet, mert itt a FKgP szavazóinak száma voltai acsonyabb. A megye akkori székhelyén, Gyulán a 25 169 főnyi lakosságból 14 721 rendelkezett választói joggal, de csak 13 822 adta le szavazatát, a választásra jogosultak 93,89%-a. Az érvénytelenített szavazatok száma 89 volt, a többi megoszlott az induló pártok között. A szavazatok közül az NPP szerzett 1355 szavazatot, ami 9,9%-nak felel meg, a PDP 189-et (1,4%), az MKP 2850-et (21,1%), a FKgP 6595-öt (47,5%) és az SZDP 2744-et (20,1%F<. (Az MKP kimutatása szerint az NPP Gyulán 1353 szavazatot kapott^.) A választási eredményekből kitűnik, hogy itt a munkáspártok bázisa jelentősen kisebb volt, hiszen az MKP és az SZDP együttesen sem érték el a FKgP-ot 8* 299