Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Gecsényi Lajos: Baloldali erők harca a fasizmus és a háború ellen Békés megyében (1941-1942)

• BALOLDALI ERÖK HARCA A FASIZMUS ÉS A HÁBORŰ ELLEN BÉKÉS MEGYÉBEN 1941—1942 (Adalékok) A horthysta Magyarország kormánya 1941. június 27-én hűséges csatlóshoz híven követte a fasiszta Németország példáját s hitszegő módon hadat üzent a Szovjetuniónak. A hadüzenettel egyidőben a magyar hadsereg egységei benyomultak a szovjet területre, a magyar légierő békés szovjet városokat bombázott. A magyar uralkodó osztályok kitörő örömmel üdvözölték a szovjetellenes háborút. A kormány, az egész államapparátus minden tőle telhetőt elkövetett, hogy az ország lakosságát egységesen sorakoztassa fel a háborús politika mögött. A fasiszta propaganda a legsötétebb rágalomhadjáratba kezdett a szovjet állam ellen. Arra törekedtek, hogy az első világháború kezdeti szakaszára jellemző tömeghanffulatot teremtsenek. 1914 közel volt ahhoz, hogy a magvar dolgozókkal el lehessen felejtetni a nyomort, szenvedést. Igaz, nem jelentéktelen erők foglaltak állást a háború mellett, különösen a gyors német sikerek láttán, de a munkásság és parasztság nolitikailag képzett, haladó gondolkodású része tudta, hogy a háború idegen érdekeket szolgál. A politikailag elmaradottabbak csak sejtették ezt, de ahogy teltek a hetek, hónapok. úgy világosodott meg mindenki előtt a valóságos helyzet. A háború kezdetén kedvezően ható hadi konjunktúra, a területi revízió eredményei, a munkanélküliség megszűnése egy időre könnyítették a rendszer helyzetét. Szaporodtak azonban a negatívan ható tényezők: a kivételes hatalom, a hadiüzemi rendszer, gyors áremelkedés — lemaradó bérek, a gvakoribbá váló katonai szolgálat, a közélelmezési helyzet romlása s végűi a pusztító háború a maga szörnyű valóságában. A magyar nép tehát nem lelkesedett a háborúért, de nem is lépett fel ellene. Ez a passzivitás — már a kezdet kezdetén — mégis aggasztotta a kormányzati szerveket. Féltek a tömegektől s az elégedetlenség esetleges megnyilvánulásai ellen minden előkészületi intézkedést megtettek. A hadüzenet után egymást érték a dolgozók megfélemlítését célzó intézkedések. Rendelet jelent meg a „baloldali felforgató elemek", a kommunisták, kommunista gyanús személyek elleni közigazgatási eljárásról, az internálásokról. Elrendelték a szigorú gyülekezési tilalmat, kihirdették a rögtönbíráskodást. 1941 októberében megszervezték a vezérkar főnöke mellett 29