Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - VITA - Zielbauer György: Kiegészítő megjegyzések Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása c. tanulmányához

tapasztalható a Lőkösháza—Elek—Kétegyháza—Gyula kövesúton, továbbá hasonló visszavonulás volt a romániai Jenő—Kisjenő—Gyula környéki kövesutakon, teljesen lehetetlennek tűnik, hogy egy szovjet tank az arcvonal előtt 50—60 km-re Újkígyós környékén feltűnhetett volna. Lehetetlen továbbá azért, mert ebben az időben a kukorica törésének legnagyobb munkáiban a földeken dolgozó emberek és az akkoriban nagy számú tanyákon élő és ott dolgozó szegény cselédek, béresek közül többen látták volna az Elek—Gyula közötti úton áthaladni a tankot. Lehetetlen továbbá azért is, mert akkoriban a Gyula—Elek közötti úton levő határvadász laktanyában szolgálatot teljesítő katonák is észlelték volna. A visszaemlékezések pontatlanságára bizonyításul csak említsük meg a battonyai Klivinyi apát-plébános esetét, amikor is a Battonyáról készült dokumentumfilmben megszólalt és mondotta, hogy ő nem volt 1944. szeptember 26-án a szovjet csapatokat fogadó bizottságban, mert akkor éppen a temetőben volt. Történelmi hitelességgel csupán az bizonyítható jelenleg, hogy Battonya külterületén léptek elsőként magyar földre a szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án 8,30-kor. A második fontos probléma az 1944. szeptember 23-tól 26-ig a határmenti magyar községek elfoglalása, és visszafoglalásának tisztázása. A német jelentések alapján megállapítható, hogy 1944. szeptember 24-én a szovjet csapatok elfoglalták a romániai Nagylak, a magyar Csanádpalota és Elek községeket. Hasonló megállapítással találkozunk a szovjet 53. hadsereg szeptemberi összefoglaló jelentésében is. A jelentés alapján megállapítható, hogy 27. hadtest 803. hadosztályának egységei balszárnyon elfoglalták Eleket, az 57. hadtest 228. hadosztályának egységei elfoglalták Csanádpalotát, továbbá az 57. hadtest 243. hadosztálya Kevermes—Dombegyház—Battonya vonaltól keletre (tehát a román—magyar határ közelében) harcolt. A frontvonal még pontosabban állapítható meg a Kriegstagebuch 155. oldalán az 2944. szeptember 24-i bejegyzés alapján is, mely szerint az arcvonal Peregu Mare— Peregu Mic—Battonya—Dombegyház—Kevermes—Kétegyháza—Pilu—Varsand vonalában fekszik. Tehát Elek község (mivel Kétegyházától keletre fekszik) 1944. szeptember 24-én a szovjet csapatok kezében volt. Az említett német hadműveleti napló 165. oldalán az 1944. szeptember 25-i helyzetre vonatkozóan a bejegyzés alapján megállapíthatjuk, hogy egy magyar zlj. Mezőhegyesről visszafoglalta Csanádpalota községet. („Csanádpalota ist. zurückgekommen.") Dr. Borús József tanulmányában az 1944. szeptember 26-i helyzetre vonatkozóan a német anyagok alapján megállapítja, hogy „Eleket az 1. magyar páncéloshadosztály visszafoglalta". Ennél a helyzetnél, mint korábban már említettem, törekedni kell a német fogalmak és meghatározások pontos fordítására. Ugyanis a Kriegstagebuch 172. oldalán az 1944. szeptember 26-i eleki harcokkal kapcsolatosan a következő német bejegyzés található: „Die 1. Ung. Pz. Division hat Elek erreicht." Ennek a bejegyzésnek legjobb német nyelvtudásunk alapján a fordítása a következő: „Az 1. magyar páncéloshadosztály elérte Eleket". Ezzel kapcsolatosan bizonyításul szolgáljon még az 1944. szeptember 26-i helyzetmegállapítás a Kriegstagebuch 179. oldalán. A megállapítás, mely szerint a 2. magyar tartalékos hadtest egységei Elek nyugat-Kétegyháza között tartják az arcvonalat. A fenti kiegészítő megjegyzéséket azért tartottuk szükségesnek megemlíteni, mivel a német anyagok pontatlan fordításából a valóságnak ellentmondó megállapítások születtek. Megjegyzéseink továbbá a pontos fordításon kívül azt a célt is szolgálták, hogy a felszabadulási harcok vizsgálatánál okvetlenül szükséges a szovjet hadtörténeti anyagokban végzett kutatásokról készült feljegyzések vizsgálata. A szovjet anyagok vizsgálatán túl szükséges a német anyagokkal való összevetés is. Nem utolsó sorban azért is volt szükséges a kiegészítő megjegyzések megtétele, mert a szarvasi történész továbbképzésen dr, Borús József előadásához kapcsolódó hozzászólásom G. Vass István tollából a Békés megyei Népújság 1969. egyik júliusi számában a valóságtól bizonyos fokig eltérően került ismertetésre ZIELBAUER GYÖRGY 7* 283