Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - VITA - Zielbauer György: Kiegészítő megjegyzések Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása c. tanulmányához

VITA KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK DR. BORÚS JÓZSEF: .BÉKÉS MEGYE FELSZABADULÁSA (1944. SZEPTEMBER—OKTÓBER 7.) " C. TANULMÁNYÁHOZ Dr. Borús József kandidátus, címben megjelölt tanulmánya nem ismeretlen megyénk helytörténészei előtt. A tanulmány bizonyos rövidítésekkel a szerző által tartott előadáson (Szarvas, 1969. júl. 1.) a történészek megyei továbbképzésén került ismertetésre. A szarvasi továbbképzésről és az ottam vitáról több helyen G. Vass István tollából cikkek jelentek meg. A tanulmány utolsó bekezdésében (417—418 old.) említett gondolat alapján, — hogy a problémák tisztázásához nélkülözhetetlen a helyi kutatás, — igyekszünk kiegészítő megjegyzéseket fűzni a tanulmányhoz. Megjegyzéseink során támaszkodni igyekszünk a szerző által a 18. jegyzetben „Heeresgruppe Süd" Kriegstagebuch-ról készült 1251 sz. filmtekercsre. Tóth Sándor hadtörténésznek a Szovjetunióban végzett kutatásaira (Tóth S. írásban küldött korreferátuma az Eleken 1969. szeptember 24-én tartott „Felszabadulási emlékülés"-en), s e sorok írójának a Körösm. Honism. Közlm. 1969. 3. számában megjelenő tanulmányára, az eddig megjelent, és a témával kapcsolatos cikkeire, továbbá Csanádpalotán 1969. június 27-én végzett terepbejárására. A felszabadulási harcok menetének ismertetése nem szorítkozhat zömében a német anyagokra. Azonban a német anyagok vizsgálatánál törekedni kell a fogalmak igen pontos fordítására. Okvetlenül szükséges vizsgálat tárgyává tenni és a német anyagokkal összehasonlítani a szovjet hadtörténeti anyagokat. Vitás kérdések csupán 1944. szeptember 23-tól — szeptember 30-ig terjedő időben mutatkoznak. Az első fontos probléma 1944 szeptemberében a magyar államhatár elérésének tisztázása. Megyénk területén a II. Ukrán Front 53. összfegyvernemi hadseregének csapatai érték el 1944. szeptember 22-ről 23-ra virradóra az országhatárt. A magyar államhatár átlépése ezen belül is a 18. önálló harckocsizó-hadtest, a 27. és az 57. lövészhadtestek harcaihoz fűződik. Különösen fontos vizsgálat tárgyává tenni a két lövészhadtest elhelyezkedését, mivel az akkori eleki határ (Lökösháza—Jánosháza-puszta) volt az elválasztó vonal. Jánosháza-pusztától délre a romániai Nagylak községig helyezkedtek el az 57. lövészhadtest 243. és 228. hadosztályai, továbbá a 18. önálló harckocsihadtest egységei Dombegyház—Battonya vonaltól keletre romániai területeken gyülekeztek, Aradtól északnyugatra. A 27. lövészhadtest balszárnyán Jánosháza-puszta, a romániai Ottlaka és Székudvar vonalon nyomult előre a 228. lövészhadosztály Elek irányába. Jelenleg egyedüli hiteles tényként lehet elfogadnunk azt, hogy 1944. szeptember 23-án magyar idő szerint 8,30-kor lépett magyar földre Battonya külterületén a Birjuhov hadnagy vezette tankszakasz. Nem fogadható el és a visszaemlékezések alapján nem bizonyítható történelmi hitelességgel a tanulmányban szereplő gondolat, hogy a battonyai esemény előtt egy szovjet harckocsi Gyula—Újkígyós közötti országúton haladt át. Ebben az időben, 1944. szeptember 21-én, amikor jelentős számú magyar erők visszavonulása volt 282