Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - LÁTOGATÓBAN - Filadelfi Mihály: Látogatóban Csoór Istvánnál

A társadalmi változások iránt fogékony író jut kifejezésre azokban az írásaiban, amelyekben a fejlődő-változó embert ábrázolja. A „Templomhely" öregbéresének szájába adja a Horthy-rendszer falusi kizsákmányolóiról megfogalmazott megfellebbezhetetlen ítéletét, a „Kerecsenytojásban" igazságot szolgáltat a föld egykor éhező és reménytelen szegényeinek, másutt meg a változó világgal immár békét kötött paraszt arcát villantja föl. S amiről föltétlenül szólni kell, ha Csoór Istvánról valamit is mondani akarunk, Csoór István Örök malom című regényének címoldala az nyelvének hallatlan képi gazdagsága. Ez a nyelv a Népnyelvben gyökerezik, s ezen érteni kell azt, hogy a víziemberek, a parasztok, a munkások sajátos nyelvi zamatait olyan fokon birtokolja, ahogy nem sokan. S még újabb területeit hódítja meg a való.ágnak, erre kiváló példa az 1968-ban a Tiszalájban megjelent Fénytörés című novellája, amely látásmódjának frissességével és újszerűségével vonta magára a filmszakma figyelmét is. Csoór István még innen van a hatvanon, de már nyugdíjas. Korengedménnyel. Azért ment nyugdíjba, hogy végre kizárólag annak a munkának élhessen, amelylyel eljegyezte magát harminc évvel ezelőtt. Regények várnak megjelenésre egyre türelmetlenebbül. Űgy dolgozik, olyan hittel, ahogy az írónak egyedül lehetséges dolgoznia. „Az alkotás nincs az évek számához kötve, s a munkát nem szabad az évek számával mérni!" — írta nemrég egy levélben. S mennyire igaza van! E szabálytalan, forradalmas, változó világban olyan emberekre van szükség, akik maguk is „szabálytalanok" egy kicsit, akik nem férnek bele a tisztes polgári megszokottság szabálvos sémáiba. Csoór István ilyen ember! FILADELFI MIHÁLY 7 281