Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - KIÁLLÍTÁS - Csoór István. Az ezerholdas csend...

A kinőtt ruhák elnyűttek, az újak is megfakultak. Az ember pedig tovább lépett. A kitaposott régi ösvényen és az újon, amit csizmájával vert keménnyé szikkadt göröngyökön. A várostól a Tanyáig. Itt van itthon. Messze a várostól és mégis közel az emberekhez. A néhány száz négyszögöl fortán maga formálja napjait, kívül pedig a szövetkezet traktorai, ekéi, sorokat húzó vetőgépei a táj képét és világát. Dűlőúttól dűlőútig, csatornától csatornáig méregzöld here. Hatvan hold csend .. . Kiegyelt cukorrépa, fattyazott kukorica, műtrágyával szórt bodorka, őszi élet, tavaszi élet. Ezer hold csend ... Bent a Tanyában is csend. Megszo_kott pihenőhelyek. A kőrisrönkről látja az ülő ember a város tornyait, a víztorony csészéjét és a szomszéd tanyánál a magános, öreg nyárfát a hivalkodó égig nyújtott ujjakkal. A malomkőről a Körös gátját, az elszáradt ördögszekeret, amit kitartó erővel terelget maga előtt a szél. A árván maradt eke kerekéről az almafa alakú karakterét, amit nem formál a metszőolló, fűrész és balta, csak a maga ereje, a maga tehetsége... Az ablakból a szomszéd tanya tehenét, a nyári jászolba lökött idei zöldet és a béklyóba vert lovat, amint nehéz lépésekkel közelít a nyárfa vályúhoz a gémes kútból húzott friss vízhez ... Színek, emberek és ezer hold csend... A küszöbön belül festőállvány, keretre feszített vászon, tubusok, csuprok és a vászon szilkében ecsetek. A falakon, a polcokon, a sarkokban, a mennyezet gerendáin, szegeken, kampókon, drótokon, zsinegeken megszámlálhatatlan régiségek. Néprajzi gyűjtemény az Arany utca hatvannyolc házából, a Búzapiac térről, a szomszédék padlásáról, az ország minden zugából, szegletéből. Mentés a múltból a jelennek és a jövőnek. Az egész ország vele van a Tanyán. S alkotásaival az ország. Mennyire emberi közelbe hozta hozzánk az Arany utcát, a Búzapiac teret, a Tanyát, a Köröst, a várost a házaival, tornyaival és a csendet, az ezerholdas csendet.,. ! Ezeket olvashatjuk le olajba örökített képeiről, amelyekkel az idők folyásával a tárlatokon találkoztunk. A Lány a lóval, Falusi utca, Sárgaruhás nő, Falusi vasárnap, Táj, Vasárnap, Faluszéle, Borús táj stb. stb., mind-mind ezekről vallanak és mutatják meg az örök szépséget, az ember és a világ szeretetét. Ezen a parányi résen próbáltunk bevilágítani Lipták Pál festőművész életébe és próbáltuk megformálni az inasnak, az embernek, a hallgatva beszélőnek, az ezerholdas csend festőjének mindig mosolygó énjét. CSOÓR ISTVÁN 273