Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

sät. (Hóman Bálint: Szent István. Budapest, 1938. 205—206. lapon felsorolt 45 megye közt Békés nincs.) Szent István csak alapjait vetette meg a vármegyei szervezetnek. (Hóman— Szekfű: Magyarország története. I. kt. 179. II) Karácsonyi (i. m. I. kt. 37. 1.) szerint Szent István műve a megye, stb. 28. I. m. II. 27. 1. 29. Uo. I. 37. 1. 30. I. m. 37. 1. 31. I. m. 123. 1. 32. Hóman—Szekfü i. m. I. 76. után Durkó i. m. 23. S3.1. m. 122. — Durkó még csak az őskori emlékeket említhette (i. m. 23.), de azóta jóval későbbi emlékeket is feltártak itt. Legyen elég három nagyfontosságú dolgozatra hivatkozni, Trogmayer Oltó: X—XI. századi magyar temető Békésen. (MFME 1960—1962 1—37.1.) ,,A temetőbe a pogány szokásokhoz híven ragaszkodó magyar köznép, „Vata népe", temetkezett ... A békési vár mindenkori urának állítottak katonát, őket szolgálták" (i. m. 37. 1.). Dienes István: A honfoglaló magyarok (kny. az Orosháza történéte és néprajza c. monogária I. kötetéből. (Oroshéza, 1963.) „Alighanem a Csőit nem tamgáját ismerjük a Békés község határában a vár közelében feltárt magyar temető egyik honfoglaláskori sírjának íj maradványairól, csontburkolatairól". . . „A békési íjcsont feltehetően a nemzetségfő (Csolt nemzetség) egyik fegyverforgató emberének sírjából való, aki urának jelvényével vonult hadba s fegyverébe a család oltalmazójának, totemősének jegyét faragta." (136. 1.) L. bővebben: Dienes István: Nemzetségjegy (tamga) a békési honfoglaláskori íjcsonton. (Fol. Arch. XIV. [1962] 85—101). — Nem kételkedünk a temető magyar jellegében, de — éppen a helynév (Povád) alapján — az itt talált, már beolvadt szlávokra is gondolnunk kell. 34. Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Kny. Szent István emlékkönyv, Budapest, 1938. 35. Uo. 401. Csarnát, Csatárt és Kamutot ő is említi. 36. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1953. 494. 1. 37. A többi szláv helyneveket az egész megyéből a folyók szerint 1. Karácsonyi i. m. I. 15—16. 1. Az ,,ó-szláv nép megyénknek erdősebb, mocsarasabb részét foglalta el, de kevesebb számmal volt, hogy sem azt teljesen elborítsa s minden pontját elnevezze." (Uo. 17. 1.) 38. I. m. 495. 1. L. még. Györffy György, Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959. 34—35. 1. és a Békés megye kialakulását szemléltető térképet, a 33. 1. előtt. 39. I. m. I. kt. 45. 1. 40. Uo. 41. Facsimile: Karácsonyi: i. m. I. kt. 48. 1. után. 42. Karácsonyi i. m. I. kt. 48. 1. 43. Uo. I. kt. 27. 1. 44. Uo. 28. 1. 45. Hivatkozás. Münch. Más. Karácsonyi, i. m. II. kt. 27. 1. 46. Hivatkozás. Dl. 16811. Uo. Ezt az oklevelet mind itt, mind később tévesen idézi Karácsonyi. Erről még lesz szó. Ezt a tényt Maday Pál a következőképp fogalmazta meg: „Nevéhez fűződik a város felemelkedése és a híres Kastélyzug felépítése". (Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, i960., 30. 1., Maday híresnek mondja a békési földvárat is, amelyről — mint fentebb láttuk — Karácsonyi János még nem is tudta, hogy hol volt s ez a mai napig is vitás. A földrajzi (történeti) viszonyokkal kapcsolatban Harsányi Margit ír ugyan arról, hogy a hihetőleg fennálló vártól nyerte a megye is elnevezését, de a vár helyéről nem ír. A Kastély helyével nincs egészen tisztában, legalább is a fogalmazás szerint: „Maga a földes uraság a Kastély Zugnak nevezett terepen megerősített váracskát épített." (Márkus György: Békés vármegye 1936. 243. 1. Ez a filius ante patrem világos példája. 47. Szeretném megjegyezni, hogy kevés lehet az a térkép-anyag, amelyiket nem ismerek, de itt csak azokat említem, amelyek munkámban segítettek. 48. Mappa exhibens Situationem Domini Gyulensi in Comitatibus Békésiensi, Csongrádiensi, Csanádiensi et Aradiensi existentis et ad illustrissimam Familiam Harukker spectantis etc. 1788. Békés megyei Levéltár T. 48. 25