Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

Ugyanez a térkép csekély eltéréssel a Károlyi levéltárban. 138. sz. Zsilinszky javaslata megszerzésére. (Évk. X. [1883—1884] 190—191. 1.) 49. Szerző és év nélkül. Levéltári elme: Harruckern dominium térképe 1780 körül. Ceruzával ráírva: 1772 után. Csákabonyi Kálmán megállapítása. 1955. Békés megyei Levéltár T. 47. (2. kép.) Előírt helynevekkel, pl. Povád h. Vovár. 50. L. 12. j. 51. OL Vízrajzi Intézet térképtára. A három Körös ág egész folyása. (67. szelvény). Jelzete: Tisza mellék folyói. 39. 52. Békés város és környéke 1830. Békési Múzeum lt. sz. 53. 11. 1. Az eredeti térképek uo. TK 56—29. 1—10. • Csak a teljesség kedvéért említem „Vízmentesítési alaprajza a békési határ egy észak keleti részének" c. térképet. Talán Bodoky Károly rajza. Békéscsabai múzeumban. MNM neg. sz. K. 8942. öS. N. Békés megyében kebelezett Békés M. város határához tartozó közlegelö mérnöki térképe. 1845. Az egyidejűleg készült Intravillanum Oppidi Békés c. térképen se a csatorna, se a vár nincs rajta. (Békési Múzeum TK 53. 10. 1.) 54. 1850—1960-ig. 55. Planum vinarum Békésiensium in Nagykert et Jégvermi kert in anno 1850. Békési Múzeum lt. sz. Tk. 53—15. 1. 56. L. 12. j. 57. Mint láttuk, közölte dr. Gazdag László. Békési Elet 1967. 1. sz. 115. 1. 58.1. m. Békés belterületének térképe 1800 körül. Szöveg 5, 8 és 25. 1. 59. Uo. 8. 1. 60. I. m. 5. 1. Településtörténeti vázlat. Erről még később szólok. 61. L. 12. j. 62. Petik, i. m. 12—13. 1. 63. Skolka, i. m. 238. 1. 64. Nem árt ezt tudni, ha esetleg generális tatarozásra kerülne a sor. „Békés város elöljárójának ama dicsekvő szózata: sőt az kórnyúl lévő puszta helyek mind ebből a mi városunkból építtetnek", nem teszi könnyűvé a kövek megtalálását. (Mogyoróssy, i. m. 234. 1. után, Karácsonyi i. m. I. kt. 260. 1.) 65. 1850. 1. 55. j. 66. Haan Lajos szerint „Ibrány Részei: Székudvar, Kastély, Áldozó Gát, Püspöki gát, Jégvermi temető. I. m. I. kt. 122. 1. A szék-szik szó használata itt természetes, de az udvarral kapcsolatosan még is csak zártabb, — a várhoz tartozó területet jelenthet. A jégveremről fentebb már szóltunk hasonló értelemben. 67. 1772—1788. Harruckern uradalmi térképek L. 48—49. j. 68. Intravillanum 1845. L. 53. j. 69. Ennek ellenére semmi sem igzolja ebben a zugban lévő negyedik utcának mai „Kastély utca" nevét, sőt a múlt után érdeklődőt könnyen megtéveszti. De ilyen megtévesztést az újabb terképeken nemcsak ebben az esetben találunk, éppen a Kastély környékén. 70. Széli István 1892. évi utca szabályozási térképe kiegyenesíti és kihozza a Kastélyzug utcát egész a Kispince utcáig és E felé is folytatja. Csak terv maradt. Az 1916. évi államnyomdai térkép a Zugot nevezi „Kastély"-nak. Az 1910-es Petz Gyula fele évszám nélküli térképen Kastélyzugi új osztáson van „Kastély utca", de a kiemelkedő, utcával körülvett tömbnek nincs neve. Az 1916. évi Petz Gyula féle térképén a tömb körül nincs elnevezés. A Balázs József félén ugyanakkor a Kastélyzug név, de csak a kiemelkedő tömb körül ceruzával van beírva. A zug már nincs is a térképen, de az egyik széles árok jól látszik. (6. kép.) A VATI 1957-es térképén az újülésnek nincs neve, de a „Kastély utca" rajta van. A kiemelkedő tömb is, de elnevezés nélkül. A Petz Gyula féle 1960. évi térképen az új ülésen a „Kastély utca" és a tömb egyik oldalán „Kastélyzug" név van. Az 1962. évi kataszteri térkép 31/11 és szelvényén a Kastély utca mind a régi kastély maradványai közelében (8. kép), mind a Kastély-zugban szerepel. Tehát két helyen is 26