Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

Két dolog is támogatja ezt. Az egyik az, hogy Scherer szerint a gyulai múzeumban lévő példány 1804-ben készült (i. m. 477. 1.). Az 1807-es a tanácsházán volt annak idején. A másik Hajnal István békési orvos terjedelmes közleménye. (Békés város 1714—1800-ig. BMRTS 3 (1876—77), amely a község területén végzett mérnöki munkák közül csak kettőt említ, és pedig Dobos Ferenc ingenieur 1797. évi Fásmelléki erdőfelmérését, és Zanathy Antal Körös—Vicái csatornáját. (Uo. 96—97., ill. 88—89. 1.) Hajnal közlése 1800-zal végződik, s addig nem talált adatot az intravillanumra vonatkozólag. Nem lehet tehát a munkát a XVIII. sz. végére datálni. Van még egy adatunk, amit bizonyítéknak is tekinthetünk. És ez Skolka — a bemutatottnál részletesebb — közlése, a vár árkának és sáncainak csaknem kifogástalannak mondható leírása. (I. m. 237. 1.) Ez megengedi azt a feltevést, hogy Skolka, lehet, hogy csak vázlatban, de már ismerte az előttünk ismeretlen szerző munkáját. Ez esetben annak rajzolása 1800—1802 közé tehető, Ennyit tudnunk kell a vár (Castrum, castellum, palánk) legfontosabb dokumentumáról. 13. Mappa ideális I. Comitatus Békésiensis Delineata Anno 1785. Per Josephum Vertics, I. Cottuum Békés, Csongrád et Csanád I er Geomet. Részletes térkép, de határrészek, Körös zugok elnevezése nélkül. Erről a várra (kastélyra) adatokat nem kaphatott. (Karácsonyi i. m. III. kt. melléklet. (2. kép.) 14. Gyula hajdan és most. Gyula 1858. 171. 1. 58. j. 15. Hivatkozás: Hungaria suis cum Regibus, 218. 1. 16. Haan, i. m. I.kt. 82. 1. — Karácsonyi, i. m. I.kt. 405. 1. 17.1. m. 123. 1. Ez az adat téves. A ma is meglévő „Várdomb" más térképeken „Kamati vár" bronzkori erődítés. (Banner János, Arch. Ért. 82. (1955) 143. és 1. kép; PPS XXI (1955) 130. 1. és Fig. 1., Érdekes, hogy Somlyai Gábor a község iskolázatlan történetirója „Emlékirat Békés városának legelső megülésétől kezdve az 1892-ik esztendő végéig" c. 1894-ben megjelent — javarészt — kompilációjában, valójában négy évvel Karácsonyi hivatkozott munkájának megjelenese előtt, Haan-nál többet ír. A békési „várnak voltak kül várai is, nevezetesen Földvár, ami meg ma is Földvárnak neveztetik. Úgyszintén a Békési erdőben még ma is Váraombnak neveztetik." (30. 1.) Az utóbbiról 1. a jegyzet elején mondottakat. Az utóbbit ilyen formaban sem Karácsonyi, • sem Haán nem említi. Karácsonyinak az 1550. évi helyzetet eikepzelő térképén (i. m. I. kt. 16. 1. után) a Várdombnak megfelelő helyen, Ovár elpusztult, de oklevelekben nem szereplő község mellett, a földvárat ugyanolyan jelzéssel áDrázoija, mint Murony és Mető közt lévő, eddig sohase kutatott földvárat. Talán az ismert Földvár — ma Murony — elnevezés innen ered, de hogy ez mikor keletkezett, arroi nem beszel és ma sem tudjuk. 18. Karacsonyi, i. m. I. kt. 405. 1. 19.1. m. 124. 1. 28. Uo. 21.1. m. 141. 1. 22.1. m. 122. 1. 23. Nem szólva történeti tévedéseiről, legyen elég csak Békés III. tizedének, Ibránynak rövid leírását közölni: „A Fehér Körös bal partján. Ez a város legemelkedettebb helyén fekszik. A török uralom alatt a város nagy részét ez lakta" (tehát nem a harmadik megülés után keletkezett, mint Durkó Antal véli: Békés nagyközség története, Békés, 1939. 69. 1. és valószínűleg az ő adatai alapján Péceli i. m. Településtörténeti vázlat) „Ibrahim basától nyerte nevet. Itt van Kastély, hol Ibrahim basának lakjához tartozó félsziget volt, most pedig csatorna vágja keresztül s így egész sziget. (235. 1.)" (Széchényi Könyvtar, Kézirattár, Pesthy. Fol. Hung. 1114.) — Ibrahim aga valóban volt Békésen (Karácsonyi i. m. I.kt. 255. 1.). Az elnevezésről más vélemények is vannak. Pl. Ibrányból ide szökött hét jobbágy nevezte volna el eredeti lakhelye után? 24. Magyarország egyházi földleírása a XIV. sz. elején. Budapest, 1892. II. kt. 599—600. 25. A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Budapest, 1899. I. kt. 55. 1. 26. Békés neve sok változatban fordul elő: Selus, Belus, Bekus, Békés, Bikis, Bekues Bekes, Bekys, Bykis, Békis, sőt Kikis. 27. Karácsonyi i. m. I. kt. 36—37. 1. — Nem tartozik e tanulmány keretébe az a vita, amely Szent István vagy Szent László korához köti Békés önálló vármegyei szervezethez jutá24