Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Szilágyi Miklós: Hagyomány és közösség

jellegét illeti, egészen nyilvánvaló, hogy Gyula ^setében némiképp más meghatározókat kell keresnünk, mint a többi — tipikus — mezőváros esetében. A városi lakás mint lakóhely — a tanya mint munkahely egysége, s az ezekre a gazdasági egységekre épülő sajátos város-szerkezet — a mezőváros Erdei Ferenc által meghatározott ideál-típusa — Gyula jellemzésekor is kiinduló pontot jelent. Olyannyira jellemző ez a szisztéma, hogy az etnikai tagoltság ellenére sem lehet lényeges eltéréseket találni. A XVIII. századi német telepesek — Német-Gyula földműves jobbágyai — a magyarból átvett szállás terminológiából következtetve igen korán magukévá tették a tanyás gazdálkodásnak ezt a típusát, s a románok is ilyen módon szervazték meg gazdálkodásukat. A tanyafejlődés különböző tendenciái — a kisparaszti farm-tanya illetve a különböző haszonbéres stb. nagygazda tanya — Gyulán is az élő emlékezettel kitapintható közelségben vannak, tehát jórészt XX. századi fejlemények. Az 1900-as évek legelején végzett parcellázások eredményeképpen létrejött kisparaszti tanyák is igyekeztek ehhez az ideáltípushoz alkalmazkodni: nem farm-tanyákat építettek a 3—10 holdnyi narcellára, hanem a mezőgazdasági munkák és a jószágtel eltetés igényeinek megfelelő szállásokat (ahol télen csak a család legénysorú tagja tanyázott), fenntartották ugyanakkor a városi házat is. (Egy részüknek persze nem volt városi háza.) A tanya állandó lakóhellyé válása (a farm-tanyává fejlődés tendenciája) sem jelentett feltétlen szakítást ezzel a szisztémával. Tudniillik a városi lakás és a tanya szoros gazdasági kapcsolata akkor is változatlanul megmaradt, ha egy fiatal házaspár látszólag véglegesen a tanyán telepedett meg. szüleik pedig állandó jelleggel a városban éltek. Ez a generó•óváltásra épülő családi munkaszervezés ugyanis mindig fenntartotta a városban élő idős családfő (esetleg csak formális') irányító-szervező szerepét. Gyula tanyás agrárváros jellegét azonban Erdei Ferenc nem találta envnyire egyértelműen jellemzőnek. Nyomatékosan figyelmeztett rá, hogy itt kisebbségben vannak a kisgazda tanyák, viszonylag sok a nagygazda tanya, s ezzel együtt a tanyai mezőgazdasági cseléd, s még ennél is több a tíz holdnál kisebb birtokra települt farm-tanya.

8 Ezek a fenntartásai valószínűleg Vílzottak Egyrészt a nagygazda tanyák genetikailag a kisgazda tanyákból könnyűszerrel levezethetők, vagyis újabb fejlemények, másrészt az általa farm-tanyának minősített, állandó lakóhelyül szolgáló tanyák egy része a családi munkaszervezés szempontjából nem tekinthető farm-tanyának. A tanyán élő és önállóan gazdálkodó fiú reális perspektívája az volt, hogy szülei halála után a városi házat, a földet és a tanyát örökölvén, az ő gyermeke marad a tanyán, maga pedig a városba költözik szüleihez hasonlóan ..járadékosnak". Meggondolandó viszont, amit Erdei Ferenc a város „szabálytalan" tanyás '.ellegének ismertetése után — mintegy a tipikustól elkanyarodó fejlődést indokolva — kifejt. Kétségtelen, hogy a város „három egymással elég lazán összetartozó társadalmi-települési összetevőre hull szét. Egy kisvárosra, a városhoz tömörült falvakra és a külterületre, mint szórványtelepülésekre". Azonban aligha állja meg a helyét, hogy Gyulának a tanyafejlődés első korszakában jellemző gyárvárosi egysége a polgárosodási folyamat eredményeként bomlott meg, s lett „polgári . . . sőt úri várossá", „őstermelői pedig az agrárvárosi egység összetartó ereje nélkül falusi és szórványi egységekre 246