Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye
csónakok' kikötőjéül is szolgált a vár (kastély) belsejében. Ennek maradványa egy 1916. évi térképen még feltűnik. (6. kép.) A második sánc csak a déli és nyugati oldalon van meg (5,7-től 13,30 m szélességben). Ezt követi — ugyanígy, párhuzamosan — a harmadik egyenlő szélességű árok (5,7 m), amely az északi részen csak a másodikkal van kapcsolatban. Ez a (205,20 x 114 m-es) sánc és árokrendszer — a megtelepedésekre is alkalmas széles sáncokkal — zárja körül a hosszú, négyszög alakú belső részt, a kastély legvédettebb részét (133 x 72,2 m). A tökéletes szögletes formát a Körös ide hömpölygő hullámai erősen megkoptatták. Ezen a részen a régi maradványok már nem akadályozták az eredetileg szabályos forma kialakítását. A külső árkon keresztül bizonyára híd vezetett az első sáncra, majd a másik két árkon át a vár belső részébe. A három híd szélessége 4—6 m közt változott. Szerkezetükről a térkép természetesen nem ad felvilágosítást. Az engedéllyel közölt — 1955. évi — légi felvétel (4. kép) természetesen már csak nyomait mutatja ennek az alaprajznak is, de kétségtelenül bizonyítja a XIX. század elejéről származó térkép hitelességét, sőt azt is, hogy ezeknek a romoknak mind a József császári, 7 9 mind a József nádori 8 0 katonai felméréseken rajta lehetett és kellett vojna lenni. A két Körös összefolyásánál levő zugban, a mai Szánthó Albert utcában, a légi felvétel semmiféle erődítési objektumot nem mutat. Az elmondottakban nemcsak a legtöbbször külön említett kastély, de az Árnád-kori vár helyéről is felvilágosítást kaptam. Az utóbbi természetesen még annyira se lehetett részletes, mint az előbbi, hiszen, ha a lekerekített déli sarok mondott is valamit, az átépítéssel a még meglevő földvár maradványaira csak annvira lehettek figvelemmel a kastély építői, amennyiben a maguk erődítésénél felhasználhatták, Sem egyik, sem másik vár fcastrum. castelluml építési ideiét nem tudiuk évszámhoz kötni. Előbbit a Vata-féle forradalmi megmozdulás tette Euróoaszerte ismertté. 8 1 a másikat a hatalmaskodó Maróthy Mátyás, legalább is az ország határain belül. 8 2 A castrum és a castellum helyéről — legalább is egyelőre — többet nem tudok. Az utóbbi 1566-ban. Gvula eleste után, török kézre került. A törökök — a Szarvast Gyulával öszekötő útba eső — Békésen palánkot építettek. Ennek a palánknak helye is vitatott. Karácsonyi közli az 1590—91. évi zsoldlajstromot és ebben a békési török őrseregről is számot ad. 8 3 A palánk „mint későbbi leírásokból kitetszik, (kiemelés tőlem. B. J.) hosszúkás négyszög alakú voit, négy vízzel telt árök vette körül s a Körösök összefolyásától puskalövésnyi távolságra állott" E leírás után azt kell gyanítanunk — írja — hogy a palánk helye Békés város mai főterétől északra eső zuggal egészen azonos. 8 5 Karácsonyi János gyanítását — ennek kiemelésével — Durkó Antal ezzel toldja meg: „vagyis a mai Szánthó Albert utca környékén volt". 8 6 — Ezt a megállapítást Péceli Béla is átveszi, de visszamenőleg a régi vár helyével is kapcsolatba hozza. Idézem: 20
