Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye
„A török azonnal hozzáfog a város megerősítéséhez, megépíti a „palánk"ot, mely földsáncokból álló,' négyszög alaprajzú erődítés és négy vízzel telt árok veszi körül. A Harruckem levéltár iratai között levő adat szerint, a Körösök összefolyásától egy puska lövésre állott. Joggal feltételezhető, hogy a két Körös közti földnyelven volt a régi Árpád-kori vár helyén vagy táján, a mái Szántó Albert utca környékén. Nyoma azonban ennek nincsen." 8 7 Sajnos Karácsonyi tévedésének — talán számelírásának — mind Durkó, mind Péceli áldozatul esett. Péceli munkájában nem volt szükséges forrásokra hivatkozni, hiszen a történeti — kronológiai összefoglalás a műemléki és városképi vizsgálat bevezetéseként íródott. Durkó pontosan hivatkozik Karácsonyi szövegére, de nem vette, nem is vehette észre kettős tévedését, mert nem látta a hivatkozott oklevelet (Harr. N. 1.) Alkalmam volt ezt az oklevelet a Károlyi levéltárban keresni. Az N fasciklusból csak éppen ez az egy hiányzott. A nyilvántartásból kiderült, hogy az Országos Levéltárnak adták át, ahol 16 811 szám alatt nemcsak megtaláltam, de fényképmásolatot is csináltattam róla. 8 8 Az oklevél nem beszélhet — de nem is beszél — a török palánkról, mert Mátyás király 1462. március 6-án adta ki, tehát több mint 100 évvel előbb, mintsem a palánkot megépítették volna. Erre tehát, mint „későbbi leírásra" hivatkozni nagy időrendi tévedés volna, amit fel se tételezünk Karácsonyi Jánosról. Ügy gondoljuk, hogy az oklevél számát elírta. Más oklevélre pedig a palánkkal kapcsolatban nem hivatkozik.. De helyesen hivatkozik erre az oklevélre két helyen is, 8 9 éppen Maróthy Mátyás hatalmaskodásával kapcsolatban. Utána hivatkozik Durkó is. 9 0 Haan Lajos pedig röviden, de mindenkinél hosszabban elbeszéli a garázdálkodás egész történetét, 9 1 de se nem hivatkozik az oklevélre, se okmánytárában nem közli. 9 2 A Zsilinszky Mihállyal közösen kiadott oklevéltárból is hiányzik. 9 3 Hol volt tehát a török palánk? Én azt hiszem, hogy már eddig is volt szó róla, akkor, amikor a kastély méretekkel is meghatározott alaprajzát bemutattam. Hogy nem „négy vízzel telt árok vette körül", hanem a „kettős" Körös és a hozzá csatlakozó árok-rendszer, nem változtat azon, hogy valóban „hosszúkás négyszög alakú volt". En itt látom a palánk helyét. És ez egészen természetes is. Az őskortól kezdve (talán itt is) a szlávokon, honfoglaló és Árpád-kori magyarokon át a középkorig, sőt — mint láthattuk — a XVI. század végéig, mindig a legalkalmasabb helyekre építették a várakat, földből, kőből vagy gerendákkal, deszkákkal megerősített földhányásokból, az a helyválasztás szempontjából mindegy volt. A tanulmány címe után azért tettem oda a Castrum, castellum, palánk nevét, mert adataim arról győztek meg, hogy mind a három ugyanazon a helyen volt és véglegesen akkor pusztult el, amikor 1594. október 24-én Omar bég a „palánkot felégettette és . . . ágyúit Gyulára vitette". 9 4 Ezzel szűnt meg a békési vár történeti szerepe. Maga a város is lakatlanná vált, ha rövid időre is. További sorsa — bármennyire is érdekes — nem tartozik e tanulmány 21
