Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - SZEMLE

ZEML1E A HELYTÖRTÉNETÍRÁS GYULAI ÜNNEPE Gyulának nemcsak emlékei vannak, hanem történelme is. A különféle építmények, — különlegesek, vagy kevésbé érdekesek — a sajátságosan szép, tegnapról ittmaradt növényzet, s ki tudná felsorolni, mi minden még pusztán csak keret, külsőség, ha mégannyira művészi is, vagy éppen megkapó szépségű. Ez tehát a külső csupán. Bennük és mögöttük keressük a lényeget. Azért kíváncsiskodunk, vajon a külső mit takar. És akkor egyszeriben arra ébredünk rá, hogy mindez emberi alkotás, nemzedékeket átfogó idők terméke. Méghozzá nem egyetlen ember alkotása, nem is az emberek kisebb csoportjáé, hanem az egymást felváltó nemzedékekben továbbélő, szüntelenül megújuló közsség szakadatlan tevékenysége. Ez meg már történelem. Neki meg generációkon átívelő és hosszú századokra nyúló múltja van. A ma emberének mindennapos cselekedete holnap már történelemmé lesz: életünk formálása és formálódása soha meg nem szakad; minden változás az előző változásból sarjad; a múltat építi tovább, és magában hordozza a jövendőt. A város múltja éppenúgy alkotó része életének, éppenúgy hatékony tényezője fejlődésének, mint épületei vagy intézményei. És aki a város életét formálni, jövőjét munkálni akarja, annak a város múltjából kell kiindulnia, és hagyományait fel kell használnia. A múlt tanulságai, a szokások és a hagyományok a további építőmunka elpusztíthatatlan kötőanyagai. A város élő és cselekvő lakói ebben forrnak munkaképes közösséggé, nemcsak egymás mellett, hanem együtt is élő társadalmat alkotnak. Történelmi tudatával és megőrzött hagyományaival a messzi múltból szív életerőt, előrelátásával és tudatosságával pedig a távolabbi jövőre tekint. A közösségi érdek felismerése és elfogadása: a közösségi tudat. Az érdekek szolgálatára irányuló készség: a közösségi szellem. Teljes kibontakoztatására éppen a mi társadalmunkban szükséges a legnagyobb gondot fordítani, mert a jól irányított és helyesen vezetett közösségi szellem gyakorlatilag olyan alkotásokat tud létre hozni, amelyek az igazi városszellem tevékeny érvényesülése nélkül aligha valósulhatnának meg. A várostudat egy városnak legsajátosabb tulajdona. Telekkönyvben nincs meg, számadási tételként sem szerepel, másmilyen módon sem mérhető, de mégis roppant érték, a fejlődés legbiztatóbb tényezője. Ezért nincsen külön gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális eredmény, hanem minden együtt, egymástól elválaszthatatlanul van, és úgy hívják: jövő. Ezért került sor az idei Múzeumi Hónap során a gyulai helytörténetírásról rendezett tanácskozásra. Október 13-án délután a Járási Könyvtár hangulatos helyiségében gyűltek össze mindazok, akiket a helytörténeti és a honismereti kérdések érdekelnek, vagy egyáltalán azok, akik szeretik városukat, büszkék múltjára, jelenének szorgalmas építői. Az emlékezést ünnepivé avatta az az esemény, hogy a város múltjának két kitűnő ismerőjéről, dr. Scheret Ferencről és Implom Józsefről történt tisztelő megemlékezés. Scherer Ferencet 80., Implom Józsefet meg 70. születésnapja alkalmából köszöntötte a város. És a szülőföld legnagyobb elismerése fejeződött ki abban a tanácsi határozatban, amellyel mindkettőjük gazdag munkásságának elismeréséül adományozta nekik a legmagasabb városi kitüntetést, a „Gyuláért" jelvényt és az erről szóló díszes oklevelet. 160