Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - SZEMLE

Az ünnepeltek egyike sem volt jelen. Scherer Ferenc Gyöngyösön él, magas kora akadályozta meg abban, hogy a megemlékezésen jelen lehessen; Implom József ugyancsak hosszasabban tartó makacs betegsége miatt kényszerült a távolmaradásra. A városi tanács elnöke, dr. Vidó István otthonukban fogja felkeresni őket, hogy átadhassa nekik az emlékezés, az elismerés, a megbecsülés és a hálás köszönet eme maradandó jelét. A tanácskozáson dr. Dankó Imre, a Hajdú-Bihar megyei múzeumok igazgatója méltatta a gyulai helytörténetírás múltját. Hat kiemelkedő korszakot állapított meg benne, és megemlékezett maga is Scherer Ferenc monumentális várostörténeti munkájáról és Implom József hatalmas méretű kutatási területeiről, mert búvárkodása csakugyan sokrétű, mindenféle kérdésben alapos és kiterjedt. Mindkettejük tevékenysége korszakos jelentőséggel bír. Dr. Szabó Ferenc, a levéltár igazgatója egész sereg új szempontú vizsgálódásra hívta fel a figyelmet, pzokat a lehetőségeket tárta fel, amelyekkel az eddigi kutatók nem rendelkezhettek. Beszélt arról is, hogy éppen a gyulai helytörténetírás múltja kötelezi leginkább a mai kutatókat rá, hogy felhasználva az elődök munkásságának eredményeit, a modern, marxista szellemű feldolgozás módszerével 3 évtized történéseit tárják Gyula lakossága elé. Takács László, a Békés megyei Helytörténeti Bizottságnak elnöke a szakköri munka néhány módszertani problémájáról értekezett. A szakköri munka irányításának egyáltalában el nem hanyagolható kérdéseiről szólt, a közreadás szükségességét hangoztatta. Az ünnepi ülést, benne az ünnepelteket köszöntötte egy messziről érkezett távirat: ..Budapest, 09009, 57, 12, 14.30 Dr. Vidó István vb-elnök, Tanácsháza, Gyula: Scherer és Implom József ünnepléséből kiveszi a maga részét és szíves baráti üdvözlete tolmácsolását kéri az egykori kolozsvári Márki-szeminárium titkárságát Gyula kitűnő monográfusának átadó egyetemi diáktárs; és a Gyulai Dolgozatok szerkesztőjének, az első modern múzeum rendezőjének, a gyulai gimnáziumban volt tanára, a legöregebb magyar régész: Banner János". Banner János nyolcvanegyévesen üdvözölte a „fiatalabbakat", mert maga is részese a gyulai városszellemnek. Kutatásaival Gyula, a megye régészeti emlékeit tárta fel, az Alföld régen volt múltjának emlékeit kereste, közölte számtalan tanulmányban, cikkben és értekezésben. Íme a hatékony városszellem emberi megnyilatkozása. Benne a legfontosabb tanulság: az a közösség, amely az öntudat ama fokára jutott, hogy múltja kincseinek ismeretére igényt tart, az biztos léptekkel haladhat még boldogabb jövendője felé. Ezért volt érdemes, ezért kellett megrendezni ezt a tanácskozást. SZERDAHELYI ISTVÁN 161