Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Banner János: Dr. Hajnal István naplója Arany János békési tartózkodásáról

ívet írt össze ezen igen érdekes visszaemlékezésről. — De abban tévedett, hogy Aranyék náluk csak 1/2 napig voltak, mert 1 1/2 napig időztek itt, amidőn mi, a Juliska tiszteletére hajókázást is rendeztünk az eklézsia kertjében. — Arra sem jól emlékezett, hogy Arany Laci csak egy délutánt volt nálunk, mert egyszer kevés időt, máskor azonban pár hetet töltött itt." A napló a vendégeskedés idejét nem említi. Ismerve Hajnal István pontosságát, nyilván a beszélgetés közben erről nem is volt szó. Kíséreljük hát meg most ennek a megállapítását. Hogy és mikor járt tehát Arany János és családja Békésen? *** A békési Széchenyi téren lévő, eredeti formájából sajnálatos módon kivetkőztetett, református parochián emléktábla van: ARANY JÁNOS 1851-BEN EBBEN A HÁZBAN IDÖZÖTT, HAJNAL ÁBEL ESPERES VENDÉGEKÉNT: KÉSZÍTETTE A REF. GIMNÁZIUM IFJÚSÁGA. Az emléktáblát dr. Durkó Antal tanárnak, a Hajnal Alberttel egyidőben — osztályozási rangban is közvetlen utána következő tanító Durkó Gábor fiának, a Békési Múzeum alapítójának támogatásával és biztatására az ő szövegezésével állíttatta az ifjúság. A dátum (1851) látszólag megfelel az itt tartózkodásnak, mert Arany János valóban akkor lett nagykőrösi tanár; az is lehet, hogy nem volt hosszabb egy napnál és egy éjszakánál ez a tartózkodás. De vajon ez volt-e az első, és egyetlen látogatás, és a Hajnal István naplójában megörökített csónakázás belefért-e ebbe a rövid időbe? Hogy az emléktábla ezt a tartózkodást örökítette-e meg, annak eldöntésére Durkó Antal volna az illetékes, aki Delta aláírású közleményében, amely nem történeti cikk, hanem tárca-szerű elbeszélés, kiszínezve, — valószínűleg nem éppen ezzel az eseménnyel kapcsolatos, de később megtörtént megtiszteltetés is. Arany János Békésen címen a Békési Hírlap 1938. november 20-i számában jelent meg, kedves epizódokkal fűszerezve. De több adatunk is van és úgy látszik megbízhatóbbak. Benkő Imre, akinek, Hajnal Alberten kívül, több régi nagykőrösi diák adatszolgáltatója is volt, csakugyan megírta a munkáját: Arany János tanársága Nagykőrösön. A munka megírása és a Hajnal családnál később lefolyt, említett esti beszélgetés ideje is összeesik. Benkő 1897-ben megjelent munkája nagyon szűkszavú. Csak annyit említ: Arany János és családja 1851. október végén indultak Szalontáról. „Első nap Békésen háltak meg." Bár valószínű, de nem említi Hajnal Ábel és családja vendéglátását, ami csak azért is feltűnő, mert a másnapi éjszakázásnál már szó van a vezsenyi pap, Ádám Mihály vendégszerető házáról. Az 1851-re feltételezhető utazás, illetőleg vendégeskedés nagyon valószínűnek látszik ugyan, de feltűnő, hogy — bár Békés beleesett a fedeles szekéren utazás útvonalába — ezt az utat 1852 augusztusában és szeptemberében Aranyék kénytelenek voltak megismételni menetben, jövetben egyaránt, de a vendéglátókról ekkor sincs szó. Szinte hihetetlen, hogy az a Hajnal Albert, aki VII. gimnazista korában Arany János kosztos diákja, a család és a költő mindennapi életének — egyik legalaposabb — ismerője, a korkülönbség ellenére Arany László barátja volt, elfelejtette volna az Arany család előző látogatásait. Kizárja ezt az a tisztelet és szeretet, amely Benkő könyvéből is kicsendül Arany János és Hajnal Albert kapcsolatában. Benkő Imre könyvének igen jelentős adatait, Arany János tanári-, sőt emberi portréját, sok vonással gazdagította Hajnal Albert öt ívre terjedő adatszolgáltatása, 153