Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Babinszky Mihály: Az Orosházi Állami Gazdaság története

tőségét az évek múltával egyre jobban látjuk. Megjelennek a szelektív gyomirtó, és új, korszerű növényvédőszerek. Üj intenzív és hibrid fajták, ezek széles körben rohamosan terjednek. Megkezdődik a műtrágyák felhasználása nagy adagokban. Növekszik a növényállomány tőszáma, mindezek nyomán a termés mennyisége. Kísérletek indulnak a kukorica gépesített betakarítására. Megoldódik a takarmánynövények (zöld és széna) gépi betakarítása. Űj szénakészítési eljárások jelennek meg. Ebben a tangazdaság úttörő munkát végez. (Állványos szénaszárítás, Kunffy és Vámosi féle szárítások.) A Szöllősi Állami Gazdaságban 12 q-ról 19 q-ra, a tangazdaságban 19 q-ról 20 q-ra emelkedik a búza hozama. A takarmánygabona 16. illetve 17—20 q-ra. A kukorica Szöllősön 17 q, a tangazdaságban 18—20 q körül terem rendszeresen. (Lásd: 5, sz. tábla.) A Szöllősi Állami Gazdaság a kender termesztése területén ér el kimagasló eredményeket. Nagyon érdekes a műtrágya-felhasználás alakulása. Szöllősön 41 kg/kat. hold hatóanyagig haladnak fel, míg a tangazdaságban 20—31 kg/kat. holdig. Az utóbbi gazdaság több szerves trágyával, és jobb vetésváltással biztosítja be nagyobb termésátlagait. A tangazdaság 1956. évben próbálkozott nagyadagú műtrágyahasználattal, de a nagytermőképességű fajták hiánya miatt a várt eredmény elmaradt. A Szöllősi Gazdaság a gépesítésben is elöl jár. Az egy traktoregységre jutó szántója 100 kat. hold (a vizsgált időszakban), míg a tangazdaságban 160—190 körül ingadozik. Ennek ellenére gazdálkodási eredménye gyengébb mint a tangazdaságnak. A tangazdaság tartós, jó eredményei alapján megkapja a társadalmi elismerést is. Élüzem címmel és oklevéllel tüntették ki a következő években: 1956. 1957 és 1962. A kongresszusi versenyben elért eredményéért 1963. évben kapott oklevelet. Az 1962. évi élüzemavatás emlékezetes ünnepséggé vált a gazdaság és iskola történetében. Ebben az évben ugyanis a technikum első lett az országos versenyben, s a két ünnepség (élüzem és az első helyezés) egy időben, egy helyen (a város) tanács dísztermében) zajlott le. A tangazdaság és az iskola dolgozói együtt ünnepelték meg jó munkájuk eredményeit. Az 1962. év ismét területi változásokat hozott. A tangazdasághoz csatolták a Répás tanyai és Árpádhalmi üzemegységeket. Ez az összevonás felbontotta a tangazdaság 12 éve kialakított egyensúlyi állapotát. A helye? üzemi arányok eltolódását főleg az állattenyésztésben előállt létszámnövekedés okozta. A sertéslétszám 518-ról 5600-ra, majd 9016 db-ra emelkedett. Répás tanyán és Árpádhalmon 681 koca és 4—5000 db hízó volt elhelyezve. A fenti üzemegységeket a Derekegyházi Állami Gazdaságtól vették át. A sertésállomány abrakszükségletét a gazdaság megtermelni nem tudta. Évente 400 vagon kukoricát társgazdaságoktól kellett átvenni. (Különböző minőségben!) A számosállatlétszám 75 százaléka sertés volt, 1,2 kat. holdra jutott egy számosállat Ez a sertésállomány nagy kockázatot jelentett. Ennek ellenére ] 962-ben jó pénzügyi eredmények születtek. 1963-ban és 64-ben az esős ősz sok kukoricát tönkretett. A társgazdaságok nem tudtak megfelelő minőségű kukoricát biztosítani. A koncentrátumok minősége is változott. A primitív elhelyezés, az 1964. évben fellépő száj- és körömfájás súlyosan érintette a gazdaságot. Mindezek nyomán az irányító hatóságok is felismerték az üzemi aránytalanság '236