Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Babinszky Mihály: Az Orosházi Állami Gazdaság története

tarthatatlanságát, és hozzájárultak a sertésállomány csökkentéséhez. A helyes arányok 1966. évre álltak vissza. 1962. évben a Szöllősi Állami Gazdaságban is történt területi változás. Szemben a tangazdasággal, ez előnyös volt. Ravasz-tanyát átadták az Üj Élet Tsznek. Ez gyakorlatilag lehetővé tette, hogy a sertéstenyésztést teljesen felszámolják, s csak az üzemi konyha részére hizlaljanak néhányat. A gazdaságnak ez azért volt kedvező, mert sertéstenyésztés feltételei Ravasz-tanyán sem voltak meg. Répás-tanyához hasonló ideiglenesen épített épületekben fiaztattak. Szöllősön tovább emelik a tehén létszámot, s a súlypont a szarvasmarhára tevődött át. A tangazdaságban bekövetkezett állatlétszám változások a növénytermesztésre is kihatottak. 1962. évtől a búza vetésterülete 1251 kat. holdról 158 kat. holdra esett vissza. Annak a növénynek a területe csökkent, amely már ezekben az években az árrendezés és gépesítés következtében a legtöbb nyereséget biztosította. Helyette, aránytalanul kellett növelni az őszi árpa és kukorica vetésterületét, a takarmánytermesztés érdekében. E növények azonban kevesebb üzemi nyereséget biztosítottak. Ez a vetésszerkezet a növénytermesztés nyeresége szempontjából hátrányos volt. A Szöllősi Állami Gazdaság ágazati szerkezete kedvezőbben változott. A búza vetésterülete növekedett, az áru-kukoricáé csökkent, de a jó áron értékesíthető hibridkukorica vetőmagelőállítás 270 kat. holdról 727 kat. holdra emelkedett. (Lásd: 4. sz. tábla.) A kedvező vetésszerkezet, párosulva a továbbfejlődő nagyüzemi technológiával, gyors termésátlag-növekedést eredményezett. Hozamai egy szinten állnak a tangazdaságéval. Egyes években és növényeknél magasabban is. (Lásd: 5. sz. tábla.) A tangazdaság az Árpádhalmon fekvő majorságát 1966. évben átadta az Árpád Tsz-nek. Az üzemi arányokat 1967. évre sikerült egyensúlyba állítani. 1967. évben már 642 kat. hold búza, és 310 kat. hold kétszeres a vetett terület. A kukorica 988 kat. holdról 727 kat. holdra csökken, s helyébe borsó és ipari növények lépnek. 1962. és 67. év között mind a két gazdaságban növekszik a műtrágyahasználat. A kataszteri holdankénti 40 kg hatóanyagfelhasználás 90 kg-ig emelkedik. Altalánossá válik a vegyszeres gyomirtás kukoricánál, borsónál, búzánál. Több növénynél a kezdeti lépések történnek meg. A beltenyésztéses hazai és külföldi hibridkukoricák az egész vetésterületet uralják. A talajművelés korszerűbbé válik, minősége sokat javul. A növénytermesztés gépesítése nagy lépésekkel haladt előre. Üj, korszerűbb traktorok jelentek meg. A munkagépek skálája szélesedett. Megoldódott a kukorica, cukorrépa és burgonya gépesített termesztése, betakarítása. Megjelennek a nagyteljesítményű szárító gépek. 1967. évben a gazdaságok gépesítése egyforma szinten áll. 66—68 kat. hold szántóra jut egy traktoregység, 180—220 kat. holdra egy lófogat. (Lásd: 7. sz. tábla.) 1964-ben a tangazdaságban és a Szöllősi Állami Gazdaság tatársánci üzemegységében megkezdődött a szarvasmarha-telepek rekonstrukciója, és kiegészítése. Üj istállók, tejházak, szociális épületek, takarmányelőkészítők épültek. S aminek a gazdaság dolgozói legjobban örültek, megépültek a beton és aszfalt utak az istállók között. Megszűnt a szellemet és kereket visszahúzó sár, 4* 237