Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben

— a 18—55 év közötti, zsákolást és kaszálást bíró átlagos cselédet véve alapul — a következők voltak: (összevetve az 1919-re érvényes, 1918 decemberében rögzített, átszámított dobozi adatokkal és a kollektív szerződések országos átlagával.) Doboz Megyei kollektív sie ra^dés Országos átlag Készpénz (kerona) Búza (q) Árpa (q) Szemes tengeri (hl) Szalonna (kg) Só (kg) Petróleum (kg) Főzelék (lt) Csizma (pár) Bakancs (pár) Tengeriföld (öl) Veteménvföld (öl) Tehéntartás (db) Sertéstartás (db) Tűzrevaló Családonként külön lakás Szabadság Ingyenes orvos, gyógyszer, bába Ü00 14 4 4 ? (volt, de mennyisége ismeretlen) ? (volt, de mennyisége ismeretlen) ? (volt, de mennyisége ismeretlen) ? (volt, de mennyisége ismeretlen) 1 2200 400 1 2 160 kéve rőzse 800 18 8 60 50 25 50 1 1 2400 300 szabadon igen, vagy 200 korona 6 nap igen 1000—1600 22—26 igen, de mennyisége ismeretlen igen. de mennyisége ismeretlen igen, de mennyisége ismeretlen igen, de mennyisége ismeretlen igen. de mennyisége ismeretlen ? 2200—2800 200—400 1 2 szabadon igen 6—12 nap igen A munkaidőt a Békés megyei szerződés a téli hónapokban reggel 6-tól este 6-ig 10 órában, a tavaszi és őszi hónapokban reggel 5-től este 7-ig 12 órában, nyáron pedig reggel 4-től este 8-ig 14 órában állapította meg. (Beleszámítva a pihenő- és ebédidőt is.) Túlórázásért 3 korona órabér járt. hosszabb távollét esetében pedig napi 10 korona és élelmezés. Vasárnapi halaszthatatlan munkáért az érvényes napszám 125 %-a illette a cselédet. Külön kimondták a megállapodásban. hogy a cselédek szervezkedési szabadsága nem korlátozható. 8