Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben

A megyénkbeli szerződés lényegében az országos átlag körül mozgó béreket alakított ki, s jelentősen javította az uradalmi cselédség életszínvonalát, elsősorban a természetbeni juttatások (termények, kukoricaföld, tüzelő) emelése révén. A szociális juttatások, a szabadságidő, a túlóra megfizetésének biztosítása szintén kiemelkedő fontosságú. Az elért eredmény messze meghaladja a háború előtti mozgalom ilyen jellegű célkitűzéseit.-'

1 A Békés megyei cselédség történetében ez volt az első kollektív szerződés. Csanád megyében a tárgyalások — részint Purgly Emilék időhúzó taktikája miatt — nem jutottak el a megegyezésig. Békésben a cselédség egységes fellépése már februárban eldöntötte a kérdést, Csanádban még március első felében is az összehangolás nélküli követeléseknél tartottak. A battonyaí Haraszti-majori cselédek kívánsága március 11-én érkezett a földművelésügyi minisztériumba.

2

5 A mezőhegyesi állami ménesbirtok béresei is ebben az időben fogalmazták meg követeléseiket, ezeket deputáció vitte a minisztériumba, ahol azokat lényegében el is fogadták.

2f

> Bihar megyében szintén elhúzódott a bérmegállapítás, a kollektív szerződés nem jött létre. A cselédség követelései értékben nagyjából a Békés megyei elért bérezés körül mozogtak.

2

7 A kollektív szerződésben rögzített bérekkel Békés megye cselédei elégedettek voltak.

2

8 Az eredmény helyenként ismét feszültséget teremtett a földmunkásság és a cselédség között,

2

9 mert a földosztás megkezdésére nem került sor, a mezei munkások követeléseinek teljesítésében nem történt határozott előrelépés. A kollektív szerződés érvényesítése a proletárdiktatúra idején A polgári demokratikus forradalom idején kötött kollektív szerződések a cselédek akaratát, követeléseit fejezték ki, így azokat a proletárhatalom elfogadta és érvényesítette.'

1

0 Változás csak annyiban történt — pozitív irányban — amennyiben a munkásságot általában érintő rendelkezések születtek. A szerződés következetes érvényre juttatásának több megyebeli bizonyítéka van. A vésztői elöljáróság március 24-i érdeklődésére a megyei direktórium alaprendelkezésként a megállapodást ajánlotta.

3

1 Egy nap múlva, a gyulavári Almássy-uradalom és a cselédek közötti vitás pótdíjügyben, ismét a kollektív szerződésre hivatkozva foglalt állást a megyei direktórium.

3

2 A földművelésügyi népbiztosság rendelkezése — amely szerint a cselédek a kollektív szerződésben megállapított járandóságaikat továbbra is megkapják — március 27-én érkezett Békés megyébe, s a következő napokban a legszélesebb körben közzé is tették.

3

3 Ez a cselédeket megnyugtatta és a munkáshatalom mellé állította. Csanád megyében — ahol nem volt kollektív szerződés — a mezőkovácsházi járásban, ugyancsak március 27-én. a munkaadókat arra hívták fel, hogy „a termés biztosítása érdekében igyekezzenek a cselédséggel és a munkásokkal megegyezni, addig is, míg a földmívelésügyi népbíztosságtól erre nézve újabb intézkedés nem történik."

y' A munkabérmegállapító bizottságokat április 4-én központi intézkedés szüntette meg, s felhatalmazta a direktóriumokat, hogy szükség esetén maguk rögzítsék a béreket a Földművelésügyi Népbiztosság rendeletei alapján.

3

5 A 9