Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

mely bearanyozza az árnyékokat, és mindig jelenvalónak érezzük, most mintha szárnyaszegettebb lenne. A számvetés belefáradás és megkeseredettség utóízével is vegyül. A vissza-visszatérő, mély érzelmi szálakkal idézett emlékképek egy ki nem mondott gondolat építőkövei: az emberi élet nagy színterén minden közül, ami számára szilárdnak maradt, az a család, a hitves: a derű, a fény, a melegség, a bensőséges emberi érzések és örömök kicsi, de milyen erős köre. Szeretnénk, ha tudná és érezné, hogy mindaz a szépség és emberség, ami írásaiból fakad, szilárd és erős kötelékekkel fűzi hozzá az olvasók tízezreit, s él annak a tájnak a népében is, melyből vétetett, s amelyért élt és alkotott, amelyért alkot és él. DR. KRUPA ANDRÁS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BÉKÉS MEGYÉBEN 1919 (Békéscsaba 1969. 376 1. + 56 1. képm.) Impozáns, esztétikus külsejű kötetben adta közre az MSZMP Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács V. B. a Békés megye tanácsköztársasági történetére vonatkozó tanulmányok gyűjteményét. A gyűjtemény szerzői kollektívája tiszteletreméltó és fontos feladatra vállalkozott, amikor ritkán tapasztalt alapossággal és részletességgel hozzáfogott a proletárdiktatúra (és az ahhoz vezető forradalmi fejlődés) megyei eseményeinek feltárásához és bemutatásához. Munkáikban nemcsak méltó emléket állítottak szűkebb hazájuk története e kiemelkedő szakaszának, hanem maradandó eredményekkel járultak hozzá a magyarországi tanácshatalomról kialakult országos kép egészéhez. Nagy jelentőségű ez a kötet, azonban a propagandistákon, népművelőkön — s talán elsősorban — a pedagógusokon múlik, hogy miként hasznosítják eredményeit, — a megye kulturális, társadalmi, politikai élete számára. A proletárdiktatúra emlékének, jelentőségének méltó megőrzése és ápolása nem ért —- és nem érhetett — véget az 50. évforduló megünneplésével. Az elkövetkező években, évtizedekben mindig megfelelő gonddal, törődéssel kell foglalkoznunk a 133 nap történetével. Különösen feladatot jelent ez a felnövő nemzedékek, az ifjúság körében. Ügy hiszem, nem lehet kétséges, hogy mindezt könnyebben, színesebben tehetjük meg, ha a szülőföld emlékeit, melyeket a tudomány módszereivel tártak fel, őrizzük és terjesztjük. Útmutatásnak kell lennie ennek a tanulmánygyűjteménynek — kiegészülve más munkákkal — a további helytörténeti, honismereti feltáró és ismeretterjesztő munkához Is. Ismertetésünk célja éppen az, hogy — élve a Békési Élet szerkesztősége adta lehetőségekkel — bemutassa az egyes feldolgozások eredményeit, felhívja a figyelmet, ahol ez célszerűnek látszik, további munkálatok szükségességére. Természetesen mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen 12, szerteágazó problematikájú, széles forrásfeltáráson alapuló tanulmány esetében erre nincsen mód. A kötetben a proletárhatalom egyhónapos békési fennállásának valamennyi kérdése feldolgozásra kerül, mint már jeleztük a megelőző forradalmi fejlődés bemutatásától kezdve a gazdasági-társadalmi struktúra, az eseménytörténet, a munkásmozgalom, a szociálpolitika, a művelődésügy, a hadseregszervezés, a honvédelem témakörei köré csoportosítva. A megyei szintű problémák áttekintését három nagyobb település — Battonya, Mezőberény, Vésztő — két forradalom alatti története és egy igen érdekes forrásmódszertani dolgozat egészíti ki. A kötet szerkezetéről annyit, hogy talán helyesebb lett volna, ha a munkásmozgalom történetét nem különválasztva, hanem a két forradalom eseménytörténetében dolgozzák fel, mint a folyamat alapvető mozgatórugóját. Ez bizonyos átfedéseket, utalásokat feleslegessé, néhány problémát viszont áttekinthetőbbé tett volna. Sorra véve az egyes tanulmányokat, az első, Becsei József: Békés megye mai területének gazdasági és társadalmi struktúrája a Tanácsköztársaság előtti évtizedekben című írása, amely egyike a legjobbaknak a többi nem kevésbé színvonalas munka között. A szerző marxista módszerekkel oldotta meg azt a feladatot — egy megye gazdasági-társadalmi struktúrájának átte•606