Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

kintését — melyet utoljára az 50—60 évvel ezelőtti megyei monográfiák kíséreltek meg elvégezni, s amely — utalásoktól eltekint­ve — majd valamennyi megyénkben ma is megoldatlan. Felmérve a jelenlegi közigazgatási egy­ség népességi, települési viszonyait (ami a mai Békést tekintve nem kis feladat), az 1900-as és 1910-es népszámlálásokra támasz­kodva részletesen elemzi a gazdasági élet meghatározóját jelentő mezőgazdálkodás sajátosságait, a mezőgazdasági népesség ta­gozódását, az ipar, kereskedelem, közleke­dés viszonyait. Különösen értékesek az ag­rárnépesség struktúrájára vonatkozó — szá­mos táblázattal, grafikonnal kiegészített — fejtegetései, amelyek bemutatják a mező­gazdaság kapitalizálódását. Kibontakozik a gazdálkodási forma, a termelőket sújtó adó­rendszer, a földigénylő mozgalom (telepe­sek), a munkaerő helyzet, munkabérviszo­nyok valamennyi problémája, változása. Az ipar vonatkozásában ugyancsak 1900 és 1910-es adatok alapján közli ágazaton­ként. a földrajzi és foglalkoztatottság sze­rinti megoszlást. Becsei József munkája így az 1918 előtti társadalmi-gazdasági helyzet alapvető ösz­szefoglalását adja. G. Vass István: A kél forradalom előz­ményei, a forradalmi helyzet kialakulása című tanulmánya a megye 1918. október 31 előtti munkásmozgalmának, politikai életé­nek fejlődését, főbb változásait ismerteti. Kitekintése a politikai-ideológiai gyöke­rekre a múlt század és a századforduló ag­rárszocialista mozgalmaiig nyúlik vissza. Utal arra a folyamatra, melynek során a na­gyobb településeken az agrárproletariátus­tól a megjelenő ipari munkásság vette át a társadalmi harcok vezetését. A rendelke­zésre álló adatok alapján tömören összefog­lalja az 1912—1914 közti időszak politikai megmozdulásait, majd elsősorban a hábo­rús évek gazdasági rendszerére fordít fi­gyelmet. E kérdés felvetése és kidolgozása annál is fontosabb, mert a militarizált gaz­dálkodásról általános ismereteink még ma is igen hiányosak. A háború okozta éhínség, romlás, a közellátás rossz megszervezése 1917-től Békésben is kiélezte az uralkodó osztály, a közigazgatás és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot. Ezt növelték az Orosz­országból érkező hírek, a hazatérő hadi­foglyok elbeszélései. Mindez abban a me­gyében is megteremtette a konkrét forra­dalmi helyzetet. Fancsovits György: A polgári demokrati­kus forradalom sajátosságai Békés megyé­ben címmel elemezte az októberi polgári demokratikus forradalom eseményeit, a forradalmi fejlődés helyi tendenciáit. Itt érezhető igazán a munkásmozgalom törté­nete felvázolásának hiánya. A november első napjaiban lezajlott népi tömegmozgal­mak jelentik az első állomást az „ősziró­zsás" forradalom gyorsan gördülő esemény­sorozatában. E mozgalmak alapvető meg­határozója és jellemzője a földre koncent­rálódott, úrellenes, antikapitalista, antife­udális élű osztályharc volt. A folyamat be­tetőzése az orosházi nemzeti tanács 1918. november 15-én közzétett földreform terve­zete volt, amely az 1000 kat. holdon felüli nagybirtok kártalanítás nélküli kisajátítá­sát és felosztását követelte. A konszolidá­ció. a forradalmat megállító erők azonban megakadályozták a program végrehajtását. Bemutatja a szerző a Nemzeti Tanácsok összetételének alakulását, a régi közigazga­tás eltávolítását, a munkás-paraszt és ka­tonatanácsok tevékenységét, az osztályharc alakulását. A táblázatokban foglaltakat két vonatkozásban kellene talán módosítani. \z osztályharc iránya, módja békés és nem békés formáinak áttekintésénél ugyanis a keieskedők elleni — olykor pogrom jelle­gű — megmozdulásokat nem lehet egyér­telműen valamiféle tókeellenes megmozdu­lásoknak tekinteni. Túl merész kategorizá­lás a falusi — döntően zsidó nemzetiségű — kiskereskedőket a falusi burzsoázia és tőkések csoportjába sorolni. A nemzeti tanácsok társadalmi összetéte­linél ugyanúgy elgondolkoztató a mezővá­rosi kisiparosoknak a kispolgárok csoport­jába sorolása. Molrái Pálné: Munkásmozgalom. Békéi megyében 1918—1919 című tanulmánya a KMP megyei szervezeteinek létrejötte és tevékenysége szempontjából érdemel külö­nös figyelmet. Bár adatszerűen csak négy — Sí-arvas, Endrőd, Doboz, Békéscsaba — helységben mutatható ki a pártszervezet megalakulása, a kommunista eszmékkel ro­konszenvező baloldali szociáldemokraták minden SZDP szervezetben jelen voltak. Hasznos helységenkénti összeállítást tartal­maz a munka az SZDP szervezeteiről és a szakszervezeti helyi-csoportokról. A Ta­nácsköztársaság idején az egyesült párt munkáját rövid összefoglaló mutatja be. Megjegyezzük, hogy az egyesült párt szer­vezeieir-ek „megalakulásáról" (127 1.) be­szélni pontatlanság, hiszen ahol nem volt KMP szervezet, ott egyszerűen a korábbi szociáldemokrata pártszervezetek működ­tok tovább. •607

Next

/
Thumbnails
Contents