Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

kintését — melyet utoljára az 50—60 évvel ezelőtti megyei monográfiák kíséreltek meg elvégezni, s amely — utalásoktól eltekintve — majd valamennyi megyénkben ma is megoldatlan. Felmérve a jelenlegi közigazgatási egység népességi, települési viszonyait (ami a mai Békést tekintve nem kis feladat), az 1900-as és 1910-es népszámlálásokra támaszkodva részletesen elemzi a gazdasági élet meghatározóját jelentő mezőgazdálkodás sajátosságait, a mezőgazdasági népesség tagozódását, az ipar, kereskedelem, közlekedés viszonyait. Különösen értékesek az agrárnépesség struktúrájára vonatkozó — számos táblázattal, grafikonnal kiegészített — fejtegetései, amelyek bemutatják a mezőgazdaság kapitalizálódását. Kibontakozik a gazdálkodási forma, a termelőket sújtó adórendszer, a földigénylő mozgalom (telepesek), a munkaerő helyzet, munkabérviszonyok valamennyi problémája, változása. Az ipar vonatkozásában ugyancsak 1900 és 1910-es adatok alapján közli ágazatonként. a földrajzi és foglalkoztatottság szerinti megoszlást. Becsei József munkája így az 1918 előtti társadalmi-gazdasági helyzet alapvető öszszefoglalását adja. G. Vass István: A kél forradalom előzményei, a forradalmi helyzet kialakulása című tanulmánya a megye 1918. október 31 előtti munkásmozgalmának, politikai életének fejlődését, főbb változásait ismerteti. Kitekintése a politikai-ideológiai gyökerekre a múlt század és a századforduló agrárszocialista mozgalmaiig nyúlik vissza. Utal arra a folyamatra, melynek során a nagyobb településeken az agrárproletariátustól a megjelenő ipari munkásság vette át a társadalmi harcok vezetését. A rendelkezésre álló adatok alapján tömören összefoglalja az 1912—1914 közti időszak politikai megmozdulásait, majd elsősorban a háborús évek gazdasági rendszerére fordít figyelmet. E kérdés felvetése és kidolgozása annál is fontosabb, mert a militarizált gazdálkodásról általános ismereteink még ma is igen hiányosak. A háború okozta éhínség, romlás, a közellátás rossz megszervezése 1917-től Békésben is kiélezte az uralkodó osztály, a közigazgatás és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot. Ezt növelték az Oroszországból érkező hírek, a hazatérő hadifoglyok elbeszélései. Mindez abban a megyében is megteremtette a konkrét forradalmi helyzetet. Fancsovits György: A polgári demokratikus forradalom sajátosságai Békés megyében címmel elemezte az októberi polgári demokratikus forradalom eseményeit, a forradalmi fejlődés helyi tendenciáit. Itt érezhető igazán a munkásmozgalom története felvázolásának hiánya. A november első napjaiban lezajlott népi tömegmozgalmak jelentik az első állomást az „őszirózsás" forradalom gyorsan gördülő eseménysorozatában. E mozgalmak alapvető meghatározója és jellemzője a földre koncentrálódott, úrellenes, antikapitalista, antifeudális élű osztályharc volt. A folyamat betetőzése az orosházi nemzeti tanács 1918. november 15-én közzétett földreform tervezete volt, amely az 1000 kat. holdon felüli nagybirtok kártalanítás nélküli kisajátítását és felosztását követelte. A konszolidáció. a forradalmat megállító erők azonban megakadályozták a program végrehajtását. Bemutatja a szerző a Nemzeti Tanácsok összetételének alakulását, a régi közigazgatás eltávolítását, a munkás-paraszt és katonatanácsok tevékenységét, az osztályharc alakulását. A táblázatokban foglaltakat két vonatkozásban kellene talán módosítani. \z osztályharc iránya, módja békés és nem békés formáinak áttekintésénél ugyanis a keieskedők elleni — olykor pogrom jellegű — megmozdulásokat nem lehet egyértelműen valamiféle tókeellenes megmozdulásoknak tekinteni. Túl merész kategorizálás a falusi — döntően zsidó nemzetiségű — kiskereskedőket a falusi burzsoázia és tőkések csoportjába sorolni. A nemzeti tanácsok társadalmi összetételinél ugyanúgy elgondolkoztató a mezővárosi kisiparosoknak a kispolgárok csoportjába sorolása. Molrái Pálné: Munkásmozgalom. Békéi megyében 1918—1919 című tanulmánya a KMP megyei szervezeteinek létrejötte és tevékenysége szempontjából érdemel különös figyelmet. Bár adatszerűen csak négy — Sí-arvas, Endrőd, Doboz, Békéscsaba — helységben mutatható ki a pártszervezet megalakulása, a kommunista eszmékkel rokonszenvező baloldali szociáldemokraták minden SZDP szervezetben jelen voltak. Hasznos helységenkénti összeállítást tartalmaz a munka az SZDP szervezeteiről és a szakszervezeti helyi-csoportokról. A Tanácsköztársaság idején az egyesült párt munkáját rövid összefoglaló mutatja be. Megjegyezzük, hogy az egyesült párt szervezeieir-ek „megalakulásáról" (127 1.) beszélni pontatlanság, hiszen ahol nem volt KMP szervezet, ott egyszerűen a korábbi szociáldemokrata pártszervezetek működtok tovább. •607