Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben

dítására. E néhány eset is mutatja, hogy az 1919-re szóló szerződések már jórészt új béreket kialakítva jöttek létre 1918 utolsó napjaiban. Ekkor még csak részleges — de máris számottevő — javítást lehetett kicsikarni az uradalmaktól. A kevés fennmaradt adatból ismerjük a több községre kiterjedő. Dobozról igazgatott Wenckheim-birtokokon az átlagos férficselédek (a cselédek nagy többsége) 1918-ra és 1919-re megszabott évi járandóságát.

1

1 (A megállapítás mindig az előző év december végén történt.) 1918-ra 1919-re Emelkedés Készpénz (korona) 114 800 656 Búza (hektoliter) 16 18 2 Árpa (hektoliter) 6 6 — Szemes tengeri (hektoliter) 4 4 — Tengeriföld (1100 öles holdak) 2 2 — Veteményföld (öl) — 400 400 Tehéntartás (db) — 1 1 Sertéstartás (db) 2 2 — Rőzse (kéve) 140 160 20 Csizma (pár) — 1 1 Bakancs (pár) — 1 1 A javadalmazás emelésére kényszerült uradalmak a bérjavítástól a földosztás iránti követelések leszerelését is remélték. A járandóságok több helyütt elért növelése és bővítése ugyanakkor a cselédek számára alap volt minden további tárgyaláshoz, s lehetővé tette azt, hogy ne csak a bérezés, hanem a munkafeltételek elviselhetőbbé tételét is követelni tudják. A cselédek küzdelmének a földmunkásszövetség rendezésében 1919. január 12-én Budapesten tartott országos cselédkongresszus adott határozottabb irányt. A szövetség jobboldali vezetői ekkor még támogatták a bérköveteléseket. Később — a sztrájkok láttán — szembefordultak a tagsággal, s a munkaadókkal való megegyezést segítették elő.

1

2 A szervezet vezetésének baloldali erői — köztük a megyénkkel állandó kapcsolatot tartó Nyisztor György — ugyanakkor a jogos követeléseket támogatták. A megbeszélésen a bér javítás állt a középpontban. Békés megyét 37 küldött képviselte.

1

3 Kiemelkedő szerepet játszottak a kongresszuson a csorvási delegátusok, mivel bejelentették a helybeli Wenckheim-uradalomban kivívott béremelés tényeit, amit a tanácskozás résztvevői élénk helyesléssel fogadtak, jórészt nyilván zsinórmértéknek is tekintettek. Ä Csorváson elért javadalmazás évi 800 koronát, 20 q búzát, 10 q árpát, 78 kg szalonnát, 50 kg főzeléknek valót, 2 pár csizmát, 3300 öl felszántott tengeriföldet, 300 öl veteményföldet, 1 tehén tartási jogát és szabad baromfitartást jelentett. Kiharcolták a csorvásiak a családonkénti külön lakást, a vasár- és ünnepnapi munkaszünetet, illetve különdíjazást, a be-