Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben

vásárlási szabadságot és az ingyenes orvosi kezelést, s elfogadtatták az uradalommal, hogy vitás esetekben a helyi munkástanács és a cselédséget képviselő bizalmiak döntését kell tudomásul vennie.

1

4 A kongresszus határozatai a cselédbérek rendezésén kívül a lakásviszonyok javítását, a munkaidő csökkentését illetve egységesítését, a betegségi és rokkantbiztosítás bevezetését és bérmegállapító vegyes bizottságok alakítását követelték.

1"' A határozatoknak és a tanácskozásról hazatért küldötteknek megyénkben is minden bizonnyal részük volt abban, hogy ezután azon területek cselédsége is bérkövetelésekkel lépett föl. ahol 1918 decemberében alapjában véve a régi javadalmazás szerint, kisebb emeléssel kötötték meg az éves szerződést. A nagybirtokosok, nagybérlők természetesen többnyire hallani sem akartak a bériavításról, emiatt helyenként cselédsztrájkokra került sor. Füzesgvarmaton 1919 január végén a Grósz Andor nagyváradi nagybérlő kezén levő hagymási uradalom éves cselédei és hónaposai tagadták meg a munkát. „Lázadás, rombolás bármely pillanatban bekövetkezhetik. Ha jószágnak enni nem adnak, azok éhen döglenek. Sürgős segítséget kérek" — táviratozta Grósz a megye főispánjának. A főispán a sztrájk elnyomására megtette a szokott intézkedést: telefonon informálta a szeghalmi járási főszolgabírót. Karhatalommal azonban már nem lehetett úgy beleszólni a dolgokba, ahogy 1918 októbere előtt megszokta, emiatt a nagybérlőnek tárgyalást és megegyezést javasolt.

16 Február folyamán cselédsztrájk robbant ki az egyik kondorosi uradalomban is, de mindössze egy napig tartott. Résztvevőit sikerült „türelemre és munkára bírni azzal, hogy váriák be a bérmegállapító bizottságok intézkedéseit."

1

7 Csanád megyéről s annak azóta Békéshez csatolt részeiről egy 1921-ben született — általában túlzó — hivatalos megállapítás alapján elmondható, hogy 1919 január—februárjában ,,a cselédek a szolgálatot egyszerűen megtagadták, bérköveteléseik oly horribilisek voltak, hogy azt elviselni lehetetlenség volt" (t. i. a nagybirtokosok számára Sz. F.).

1

8 A kollektív szerződés létrejötte Az uradalmi cselédségnek az ország számos megyéjében jelentkező sztrájkmozgalma láttán a megrémült nagybirtokosság saját érdekeinek szervezett védelmét — a kormány és a közigazgatás hathatós támogatásával — általában a hagyományosan ilyen szerepű megyei gazdasági egyesületek keretében igyekezett biztosítani. Tájunkon a Csanád megyei Gazdasági Egyesület — amely főként a volt battonyai és mezőkovácsházi járások birtokosait tömörítette — urai jöttek össze a leggyorsabban. 1919. február 4-én Mezőhegyesen tartott értekezletükön minden számottevő megyebeli uradalom képviseltette magát. A vezérszónok a csanádi birtokosság elismert hangadója, Horthy Miklós sógora. Purgly Emil battonyai földbirtokos volt. Az uradalmak tulajdonosait a cselédbérek tekintetében egységes, kartellszerű megállapodásra hívta fel. amelyhez minden körülmények között ragaszkodniok kell. Csak a szervezettség segít a szervezett munkásnéppel szemben — hangoztatta. A mezőhegyesi értekezlet elfogadta Purgly javaslatát, s meghatározta azt 6