Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Sümeghy Csaba: Békés megyes helyiipara a kollektív szerződések tükrében

a szerződések megkötésénél a szakszervezetek részéről megnyilvánult, szükségszerűen arra vezet, hogy a dolgozói igény és a vállalat agyagi lehetősége között nagy volt az eltérés. Utóbbiak kialakulásában kétségtelenül más tényezők ís közrehatottak, és ezek tárgyalására a későbbiekben még visszatérek. Általánosítás nélkül a szakszervezeti alapszervek tevékenységét úgy tudnám egy mondatban sűríteni, hogy partneri feladatuknak maradéktalanul eleget tettek az elmúlt évben és a jelenlegi időszakban is. II. Sokak által elhanyagolt témaként kezelték a kollektív szerződések előkészítésének munkáját, pedig a jó előkészítés alapjaiban meghatározza a szerződés további sorsát. Az előkészítésen belül is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok többek között — az alapvető vállalati tervkoncepciók ismeretének, — az elmúlt évi kollektív szerződések elemzésének, végrehajtási módja vizsgálatának, — a központi jogszabályok által a kollektív szerződésbe utalt témák körének, — a dolgozó kollektíva széleskörű bevonásának és aktivizálásának. A fenti felsoroláshoz szeretném előrebocsátani, hogy ott nem texációt igyekeztem adni, és nem említek olyan kérdéseket ,mint pl. a bizottságok megalakítása, munkájának irányítása stb. Ennek ellenére csak a felsoroltakat kívánom rövid elemzés alá vonni — a rendelkezésemre álló tapasztalatok alapján. Alapvető és döntő jelentőséget tulajdonítok a kollektív szerződések és vállalati tervkoncepciók összhangjának. Nem vagyok híve a kategorikusnak ható megállapításoknak, de veszem magamnak azt a bátorságot, hogy kijelentsem, a vállalati kollektív szerződéseknek igen kevés közük van a távlati tervekhez, és ha valahol jelentkezik hiányosság, úgy ezen a területen feltétlen. Az elmúlt évben az említett összhang hiánya teljesnek mondható, és sajnos az 1969/70-re kötött szerződések között is csak elvétve tapasztalhatunk ilyen törekvést. Nem elméleti jellegű felvetés az, hogy a vállalati tervek érdekében kell egy vállalatnak valamennyi intézkedést megtennie, és hogy a többi tevékenységnek másodlagosnak, „felépítmény jellegűnek" kell lenni. A hiba gyakolatilag ott jelentkezik, amikor a vállalat vezetői a kollektív szerződések elkészítése előtt nem dolgoztak ki megfelelő koncepciót, és ennek következtében a megkötött szerződések nem tükrözik a vállalat sajátosságait, nem mozgósítanak kellő hatékonysággal a vállalati főbb feladatok jobb megoldására. A tervekhez történő igazítás elmaradása szinte azt a látszatot kelti, hogy egy „véletlen elcserélődés" esetén bármely vállalat alkalmazni tudná a másik szerződését. Nagyon kevés szerződés rendelkezéséből tűnik ki, hogy a vállalat mit is akar elérni, csak szórványosan fordul elő olyan szabályozás, amely következtetés levonására alkalmas. Példaként ragadnám ki megállapításom alátámasztására a következő eseteket: Egyes helyiipari vállalatok kollektív szerződésükben az irányadó időszak mindkét évére rögzítik a béremelés mértékét, de azt nem teszik függővé az elért eredményektől. Gondolom nem nehéz a következtetés levonása, hogy a tervezett nyereségtől való elmaradás vagy éppen veszteséges gazdálkodás esetén a kollektív szerződés ezen részét módosítani kell. Az ilyen módosítás pedig nyilvánvalóan a dolgozó kollektíva előtt sem kelt jó hatást, nem beszélve arról, hogy „gazdálkodási kapkodáshoz" vezethet. Másik jellemző példa megállapításom alátámasztására az, hogy csak elvétve található a kollektív szerződések között olyan, amelyből egyértelműen kitűnne, a vállalat milyen gazdálkodási, pontosabban munkaerőgazdálkodási célokat tűzött ki maga elé. Nem szerepel a szabályozási körben ugyanis az, hogy hogyan kívánja a törzsgárda létszámát növelni és megtartani, vagy a vállalati sajátosságnak megfelelően ennek épp ellenkezője, milyen szabályozással kívánja szükséges idénymunkás-létszámát biztosítani. A felhozottakon túlmenően jóegynehány észrevétel rögzítése alapos lenne, de gondolom, a részletesebb véleménykifejezéstől eltekinthetünk, és a tárgyalt területet •573