Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Rózsa Béla: Az értekezletről

lönböző felfogású emberek más és más választ adnának attól függően, hogy napi tevékenységükkel milyen mértékben függ össze az értekezlet valamilyen formája, hogy az értekezleten mi a szerepük; előadók, aktív résztvevők, paszszív hallgatók; érdekli-e az adott téma őket, vagy az teljesen közömbös számukra. A kérdést az egyénnek az értekezleten betöltött szerepe és személy szerinti érdekeltsége dönti el. Másképpen viszonyul az értekezlethez az előadó és másként a hallgató. Tovább motivál a kérdésben az a tény, hogy az adott személyt köti-e valami az értekezlethez (itt elsősorban anyagi, erkölcsi és politikai okokra kell gondolni), érdeke-e annak megtartása, vagy sem. (Pl. egy tsz-közgyűlésen — bár más és más a szerepe a vezetőségnek és a tagságnak — mindenkinek érdeke ott lenni, odafigyelni, véleményt mondani, vagy legalábbis véleményt alkotni, mert a közgyűlés egy meghatározott időszak munkáját értékeli, meghatározza, hogy az elkövetett hibákért ki, milyen mértékben marasztalható el, s az elért eredményekben ki, mennyire részes. Különös jelentősége van ilyen szempontból a zárszámadási közgyűléseknek, mert ott ismerhetik meg a tsz tagjai az év gazdasági és más eredményeit, s ennélfogva anyagi érdekük is fűződik a közgyűlés megtartásához.) Az értekezlet voltaképpen a közvetlen kommunikáció egyik formáia, eszköz arra. hogy az egyes emberek között eleven kaDcsolatot teremtsen. Más szóval az értekezlet olyan kollektív közlési mód, mely jellegénél fogva kiválóan alkalmas az emberek közötti véleménycserére. Ezenkívül az értekezlet koordinációs lehetőség is a vezetés számára. Az értekezletet, mint emberi tevékenységet, emberek közötti közlésmódot, koordinációs eszközt kommunikációs szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. gyűlés, 2. előadás, 3. ülés, 4. megbeszélés. 1. A gyűlés valamilyen ügyben illetékes és érdekelt emberek egy felelős személy által vezetett tervszerű tanácskozása. A gyűléseknek is_ különböző fajtáját ismerjük. Lehetnek politikai jellegű demonstratív gyűlések, melyeket egy adott politikai cél elérése érdekében szerveztek. Ezek ismét tovább bonthatók tömegméretük szerint. Vannak kisgyűlések és nagygyűlések. Időtartamuk szerint pedig vannak röpgyűlések. A gyűlések egy másik változata a közgyűlés. Ezek tartalmuk szerint különböznek egymástól. (Közgyűlést tarthat például a Tudományos Akadémia és valamelyik termelőszövetkezet.) 2. Az előadás az ismeretközlésnek az a formája, amikor egy személy egy embercsoporttal bizonyos ismereteket közöl. Az előadásokat csupán tárgyuk szerint különböztetjük meg. így például lehet tudományos, szakmai stb. előadás, azonban valamennyi közös jellemzője az, hogy az előadó valamilyen ismeretet közöl a hallgatókkal. A gyűlés és előadás közös jellemzője, hogy egy ember több emberrel közöl valamit, anélkül azonban, hogy a hallgatók többsége a vitába belekapcsolódhatna. 45