Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

A nyilasok bíztak a németek győzelmében, várták a német megszállást. Ezt támasztja alá a Brandt Ferenc almáskamarási lakos ellen indított eljárás is, akit „jellemző módon" felmentettek. A tanúk elmondták: „a Magyar Futár című képeslapot nézegettük, amelyben a Kormányzó Űr Ö Főméltósága fiának haláláról volt szó, amikor Brandt — aki egyébként Volksbund tag volt — azt a megjegyzést tette, hogy most az egyik nagyfejű a másik után elpucol, egy jó reggelen jönnek a mieink, és aki nem lesz velünk, azt eltesszük láb alól. Közel van már a német győzelem, a magyar nagyfejűek önként mennek a halálba, mert érzik, hogy ég a talpuk alatt a talaj."

2

2 A Békepárt felismerte a Kállay-féle hintapolitikában rejlő legfőbb veszélyt, hogy az hazug, kettős játékával megosztja és leszereli a háború ellen, a függetlenségért, a demokratikus átalakulásért harcoló erőket. Ezért, miután látta, hogy az ellenzéki pártok és különböző németellenes csoportok nem képesek határozott, bátor cselekvésre, 1944 januárjában emlékiratot juttatott el hozzájuk. Ebben javaslatot tett egy új, harcos, antifasiszta, demokratikus front megteremtésére. A memorandum részletesen foglalkozott az ellenzéki pártok tevékenységével és feladatával is. Emellett élesen bírálta behódoló, kormánytámogató politikájukat: ,,Ha a demokratikus pártok nem fordulnak határozottan szembe Kállay nemzeti egységével, akkor megássák saját sírjukat, s meg nem másítható felelősséget vállalnak az ország katasztrófába döntéséért. . . Teljes és félreérthetetlen szakítás a reakcióval és jelszavaival, s megalkuvást nem ismerő, elszánt küzdelem a Kállay—Imrédy-klikk ellen — ez az alapfeltétele a demokratikus front sikerének."

2

3 A memorandum sürgette a munkásosztály, a parasztság és a középrétegek harci szövetségének haladéktalan létrehozását, és a reakciós, háborús rezsim belső erőkkel történő, azonnali megdöntését. A pártnak ez a memoranduma a magyar ellenállási mozgalom nagyjelentőségű dokumentuma. Programja a német megszállás után létrejött Magyar Front platformjának alapja lett. *** 1944. március 19-én a német csapatok megszállták az országot. A német megszállás a Békepártot — amely illegális tevékenységet folytatott — szervezetileg nem érintette. Az új helyzetben a Békepárt volt az egyetlen szervezett politikai erő, amely körül a magyar szabadságharcos erők gyülekezhettek. A megszállás előtt legális, most illegalitásba került ellenzéki pártok vezetőit a kommunisták azonnal felkeresték és tárgyalásokat kezdtek az ellenállási front szervezéséről. Kommunista kezdeményezésre májusban létrejött az ellenállási mozgalom felső szerveként a Magyar Front.

2'

1 A Magyar Front megalakulása fontos állomása a németellenes erők összefogásának; létrejöttének elsősorban demonstratív és politikai jelentősége volt. A Magyar Front lelke a Békepárt. A partnerek, különösen a Kisgazdapárt jobboldali vezetői nem álltak egyértelműen a nemzeti felszabadító mozgalom ügye mellé. Elutasították a harc élesebb formáit, elsősorban a fegyveres felkedés megszervezését. A Kisgazdapárt jobboldali vezetői pl. több esetben tiltakoztak a Magyar Front éleshangú felhívásai ellen. Ez a magyarázata annak, hogy a gyakorlati tevékenység messze elmaradt a propagált feladatoktól, és 1944 őszéig a fegyveres harc nem bontakozott ki. A* 441