Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

A Magyar Front aláírásával megjelenő röpiratokat kommunista nyom­dákban készítették, kommunisták terjesztették. Júniusban adta közre első, programadó kiáltványát. A demokratikus pártok aláírásával megjelent kiált­vány a kommunisták által hirdetett elvek alapján készült. Követelte a füg­getlen, demokratikus, szabad Magyarország megteremtését, ismertette a né­met hadsereg vereségeit, a magyar uralkodó osztályok felelősségét. A kiáltvány megjelenése után Magyar Front címmel újságot adnak ki. A Magyar Front 1. száma 1944 augusztusában jelenik meg. A vezércikk A nem­zet szeme a hadseregen címmel a következőket tartalmazza: „Németország el­vesztette a háborút. A katasztrófa elhárításának egyetlen útja: felszabadítani az országot a német megszállás alól. . . Mit hoztak a nácik a magyar munkás­nak? Kényszermunkát, éhbért, gestapót! Ez a nemzeti szocializmus igazi arca." 2 5 A földmunkások és szegényparasztok között erősödött a német fasizmus és a rendszer elleni hangulat. Szaporodtak a „kormányzósértések", az állami és társadalmi rend elleni bűncselekmények, a fegyveres erők, az alkotmány, a hatóság és a hatósági közegek elleni „bűncselekmények". Mind többen ke­rülnek magatartásuk miatt rendőrhatósági felügyelet alá is. Pl.: Walfisech Ká­roly Szarvas, II. 72. sz. alatti lakost a 8130/1939. M.E. sz. rendelet 1. §-a alap­ján helyezik rendőrhatósági őrizet alá, azzal az indoklással, hogy „Megálla­pítást nyert Walfisech Károly az 1918-as forradalom egyik részese volt, és azóta is baloldali felforgató elemekkel állandó összeköttetést tart, miért is magatartását állambiztonsági szempontból veszélyesnek kell minősíteni." 2 6 Csicsely Pál szarvasi lakost szintén rendőrhatósági őrizetbe veszik, inter­nálják. Indokolásul közlik a határozatban: „Az SZDP elnöke volt. Közismer­ten kommunista felfogása miatt közrendi és állambiztonsági szempontból kí­vánatos az internálása." 2 7 Dr. Készt Ármin rendőrhatósági őrizet alá helyezésének indoka is hasonló az előzőekhez: „Nevezett az 1918-as forradalmi időkben a forradalmi törvény­szék vádbiztosa volt, jelenlegi magatartása is hozzájárult rendőrhatósági őri­zet alá vételének elrendeléséhez." 2 8 Az internálások időtartamának meghosszabbítására is történik intézke­dés. Ezt támasztja alá a gyomai főszolgabírói határozat: „Szabó Péter end­rődi lakos, jelenleg a kistarcsai internálótáborban tartózkodó egyénnek, ren­dőrhatósági felügyelet alatt tartását, internálását, a 760/1939. B. M. sz. ren­delet 18. §-a alapján és értelmében hivatalból felülvizsgálva, továbbá is fenn­tartani rendelem. Indokolás: Így határoztam, mert internáltnak eljárás alá vonása politikai magatartása miatt történt és ennek következményeként rendőrhatósági felügyelet alá helyezését, internálását kellett elrendelnem, — a mai viszonyokra tekintettel — a közrend és a köznyugalom megóvása érde­kében. Felülvizsgálat során, figyelemmel a lakóhelyén még mindig mutatkozó nyugtalanságra, esetleges szabadon bocsátását indokoltnak még nem talál­hattam, mert éppen a múltbeli magatartása következményeként, visszatérése a köznyugalom és a közrend további megóvása érdekében káros következmé­nyekkel járhat. A háborús helyzet adta belső nehézségek leküzdésénél pedig feltétlenül fontos és mindenek felett biztosítandó a lakosság nyugalma. Inter­nált szabadonbocsátásával és a felügyelet megszüntetésével még a jelenben, éppen ezeket a fontos érdekeket láttam veszélyeztetve." 2 9 442-

Next

/
Thumbnails
Contents