Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása
A jelentésben számos tárgyi tévedés is van. A már említett 7. szovjet gépesített-hadtest tévesen páncéloshadtestként való feltüntetésén kívül az sem áll, hogy 7-én délután Mezőberény felé végeztek volna felderítést. Nyilván Mezőtúrról van szó, mert ez fekszik Gyomától északnyugatra. A gátnál fekvő tanya a ma is meglevő gátőrház, ennek kertjéből viszont nem lehetett közvetlen irányzással a hídra tüzelni, és ott harckocsit kilőni. Maradt ellenben kilőtt szovjet harckocsi a hídhoz vezető töltésen, 5 9 nyilván erre tüzelt a 8,8 cm-es ágyú a gátőrháztól. A 7. szovjet gépesített hadtestnek I. A. Plijev altábornagy, a lovas-gépesített csoport parancsnoka azt a feladatot adta, hogy október 6-án estére vegye birtokába Endrődöt és Gyomát, majd folytatva a támadást, 7-én estére Dévaványát, Pusztaecseget és Kisújszállást. Amikor a 7. gépesített hadtest Gyománál váratlanul elakadt, Plijev altábornagy megparancsolta, hogy a hadtest hagyjon ott fedezőerőket, és keletebbre, Körösladánynál keljenek át a Körösön. 6 0 Erre azonban nem került sor, mert 7-én délután a hadtestnek sikerült birtokába venni a Gyomától északra levő közúti hidat. 0 1 Plijev ez említett parancsa szerint ugyanitt kellett volna átkelni a 6. szovjet lovashadtestnek is, mely Gyulán és Dobozon át támadott Űjiráz irányába. A támadás 6-án sikeres volt, s mint az idézett német jelentésből tudjuk, a gyomai légvédelmi tüzérosztály felderítői már 19.30-kor jelentették, hogy az újirázi Körös-hídon szovjet harckocsik vannak. Ezért nyilvánvalóan tévest Friessner emlékiratainak azon állítása, hogy „Üjiráznál az első támadási nap estéjén még tartani tudtunk egy hídfőt". 0 2 A Dél Hadseregcsoport vezérkari főnöke, v. Grolman vezérőrnagy 6-án éjjel 23.50-kor telefonon beszélt a szárazföldi haderő vezérkara vezetési csoportjának főnökével. A helyzetet ismertetve kijelentette, hogy a Körösnél elhárító-arcvonalat építenek ki. A III. páncéloshadtest 1. és a 23. páncéloshadosztálya korán reggel egymás mellett támad Békés irányába, hogy birtokba vegye a Hosszúfoki-csatorna átjáróit. A német terv szerint az 1. páncéloshadosztály Csökmő felől Szeghalom, illetve Űjiráz irányába támadott volna, a 23. pedig Komádin keresztül Zsadány felé. 0 3 Az 1. páncéloshadosztály 113. páncélgránátos-ezrede II. zászlóaljának sikerült — valószínűleg a későesti órákban — még október 6-án hídfőt képezni a Sebes-Körös déli partján, Űjiráztól délre. A hadosztály másnap, október 7-én egész nap próbálkozik Szeghalom elfoglalásával, sikertelenül. A hadműveleti napló a kudarcot a ,,terepnehézségek"-kel magyarázza. Végül, az esti órákban elhatározzák, hogy a hadosztály Berettyóújfalun át Biharnagybajomba megy, és onnan, tehát észak felől támad Szeghalom ellen. Amikor a hadosztály egy része 8-án reggel eléri Bihartordát, itt megtudták, hogy szovjet páncélos és lovas erők közben megszállták Füzesgyarmatot, Biharnagybaj omot és Nagyrábét. ,,A Szeghalomra irányuló ellentámadás kiindulási bázisa ezzel máris az ellenség kezén volt. ..", írja rezignáltán az 1. páncéloshadtest történetének krónikása. 0 4 Nem sokkal járt több sikerrel a 23. páncéloshadosztály sem. Október 7-én reggel 8.30-kor ugyan a hadosztály páncélos csoportja visszafoglalja Komádit, és egy óra múltával elindult a Sebes-Körös hídjának elfoglalására. Mihálytelepet jelentősebb harc nélkül elérik, de utána az egyik Párduc harckocsijukat a szovjet páncélelhárítás kilövi. A szovjet páncélhárító fegyverek összefogott '416
