Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása

tüze megállítja a részben mocsaras terepen amúgy is nehezen mozgó német harckocsikat. Elakad a páncélgránátosok támadása is. A 23. páncéloshadosztály nem jut el a Sebes-Köröshöz, nem tudja felszámolni a folyó északi partján kiépített szovjet hídfőt. Bár itt, Komáditól délre a harcok október 12-én estig tartanak,

0

3 a németek a Köröst sem tudják elérni, még kevésbé gondolhatnak arra, hogy betörjenek Békés megyébe. A 7. gépesített és a 6. lovashadtest között október 6-án a 4. szovjet lovashadtest nyomult előre északnak. Ennek a hadtestnek a támadása ütközött a legkevesebb akadályba. 7-én hajnalban Körösladánynál eléri a Sebes-Köröst, birtokba veszi az épen maradt hidat, s megállás nélkül folytatja előnyomulását észak felé. A hadtest alakulatai Szeghalmon és Füzesgyarmaton áthaladva átlépik a megye határát, s még a nap folyamán Biharnagybajom községet is felszabadítják,

6

6 mintegy 50 km-es út megtétele után. 1944. október 7-én a megye északkeleti határát a 6. szovjet lovashadtest szilárdan tartja a német páncélosokkal szemben. Középen a 4. lovashadtest befejezi a megye felszabadítását, a megye északnyugati részén pedig a 7. gépesített hadtest a gyomai német ellenállás megtörése, és a Körös-híd birtokbavétele után Dévaványa felé támad. A község késő este, 22.30-kor felszabadul, és ezzel befejeződik a megye mai területének felszabadítása.

6

7 Összehasonlítva most a megye felszabadítása e két legfontosabb napjának, október 6-ának és 7-ének eseményeit, azt látjuk, hogy 6-án a Plijev lovasgépesített csoport a Körös-vonaltól délre fekvő területet lényegében felszabadítja. Komolyabb, s egyben váratlan német ellenállásra csak Gyomán került sor, ahol a német légvédelmi tüzérosztály 28 órán át késlelteti a 7. gépesített hadtest előnyomulását. Október 7-én annyiban változik a kép, hogy a német Dél Hadseregcsoport 6. hadserege III. páncéloshadtestének két páncéloshadosztálya, a Sebes-Köröstől északra ellencsapással próbálkozik. Céljuk a Fretter-Pico seregcsoport 6-án éjjel a Dél Hadseregcsoportnak küldött távirata szerint az, hogy „a Szeghalomtól délre levő és az újirázi hídfőből kiindulva támadjanak, és a Békéscsaba két oldalán északnyugatra nyomuló ellenséget szétverjék. Napi céljuk hídfők létrehozása a Körösön, Békés mindkét oldalán". A táviratot ismertetve a hadműveleti napló hozzáteszi: ,,A hadosztályok ezt a napi célt azonban nem érik el, és nem tudnak átjutni a Sebes-Körösön."

6

8 A szovjet hadtestek gyors előnyomulásának okát az 1. páncéloshadosztály alárendeltségébe tartozó 73. páncélos tüzérezred története ekként indokolja: „Harckocsikkal és lovassággal (ezt az összeállítást most nagyon kedveli) sikerül neki [t. i. a Vörös Hadseregnek, B. J.], a magas kukoricaföldek védelmében meglepetésszerűen betörni arcvonalunkba, áttörni azt és utána eltűnni a szántóföldeken. Erre a harcászatra mindent a leggyorsabban át kell állítani, ha el akarjuk kerülni a kellemetlen meglepetéseket és a veszteségeket."

6

9 Hosszasan lehetne még elemezni Békés megye felszabadulásának hadtörténeti jellegzetességeit és tanulságait. A dolgozatban ismételten utaltunk a helyi kutatás eredményeire, de még gyakrabban azokra a problémákra, amelyek tisztázásához nélkülözhetetlen a helyi kutatás. A dolgozat megkísérelte felvázolni a megye felszabadulásának legfontosabb katonai eseményeit. Szerző reméli, hogy sikerült valamelyes ösztönzést adni a helyi kutatásnak; ösztönzést '417