Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

Ezt a szakértői megfigyelést rendelte el a forradalmi törvényszék, de a megfigyelés tartama alatt meg is szűnt annak működése. Emandity Constantint, dr. Emandity Virgil gyulai ügyvéd édesapját, személygépkocsija elrekvirálását megakadályozó magatartásával elkövetett bűncselekmény alól; — Dr. Márkus Mihály gyulai ügyvédet, aki később a román katonai megszállás ideje alatt a megye prefektusa lett, katonai térképek rejtegetésének vádja alól felmentette a Gyulai Forradalmi Törvényszék. Ulicska István nyug. ezredest engedély nélküli sertésvágás és a húsadag kijátszása, valamint a forradalmi törvényszék tagjainak megsértése miatt 200 korona pénzbüntetésre; — Kneifel Istvánt ugyancsak sértegetés miatt 200 korona pénzbüntetésre; — Klein Andrást és Gyarmati Jánost, továbbá Tarr Jánost a szesztilalom megszegése miatt 200—200 korona pénzbüntetésre ítélte a Gyulai Forradalmi Törvényszék. Ugyancsak a szesztilalom megszegése miatt Luda Mátyást és Kovács Mihályt 100—100 korona pénzbüntetéssel sújtotta, Két áttétellel befejezett ügyről korábban tettünk említést. Gyulán a forradalmi törvényszéken kívül a gyulai járásbíróság, mint munkaügyi bíróság működött a Tanácsköztársaság idején is, de már a gyulai városi direktórium által kinevezett ülnökök közreműködésével. Fennmaradt a gyulai városi direktórium 1919. április 12-én kelt 4810/1919. számú rendelkezése,

1

0 amelyben a gyulai gyufagyárból Oláh Erzsébetet és Kiss Rozáliát, míg a városi kertészetből Mészáros Györgyöt és Apponyi Dánielt nevezte ki a Gyulai Szocialista Párt titkársága javaslatára a munkaügyi bírósághoz ülnököknek. 2. A Békéscsabai Forradalmi Törvényszék A Békéscsabai Munkástanács 1919. április 2-án foglalkozott a Békéscsabai Forradalmi Törvényszék személyi összetételével. Előterjesztést tett az Igazságügyi Népbiztoson keresztül a Forradalmi Kormányzótanácshoz, hogy a forradalmi törvényszék elnökévé Gyurkó Pál asztalost, bíráivá: Zsebik Pál géplakatost, Tarr Kovács Gábor kovácsot, Paróczay Sándort, Fehér Jánost, Gubien Györgyöt és Lipták Pált nevezzék ki. Az előterjesztés azt is javasolta, hogy az eredetileg jelölt dr. Juhász József helyett — annak betegségére tekintettel — Andrássy Gyula hírlapíró, korábbi városparancsnok, aki előzőleg Budao°sten géplakatosként dolgozott, mint fegyvergyári munkásvezető, legyen a vádbiztos. Ennek értelmében történt meg a kinevezés. Ezt követően 1919. április 6-án tartotta meg alakuló megbeszélését a városháza nagytermében, ahol már Horváth Pál bírósági irodatiszt, mint a forradalmi törvényszék jegyzője, is részt vett. Egyébként a Békéscsabai Forradalmi Törvényszék működési székhelye a békéscsabai járásbíróságon volt, de tárgyalásait a csabai Vigadóban tartották meg — a nagyobb nyilvánosság lehetőségének biztosítása érdekében. A Békéscsabai Forradalmi Törvényszék a fennmaradt iktatókönyv

1

1 adatai alapján Békés megye legnagyobb forgalmú forradalmi bírósága volt. Az iktatott 49 ügyiratból kb. 40 különböző katonai és karhatalmi, valamint politikai szervtől érkezett feljelentés volt. Ezeket kivizsgálták, megszűrték és különböző más illetékes szervekhez továbbították. Az alaptalannak bizonyult fel-r 36