Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

jelentésekkel kapcsolatos eljárásokat megszüntették és a gyanúsítottakat szabadlábra helyezték. Bár a Horváth Pál jegyző ellen, majd utóbb a Gyurkó Pál elnck ellen az ellenforradalmi időben indult nyomozati eljárásról szóló jelentés

1

2 5 érdemben tárgyalt ügyet emleget, a már említett iktatókönyv adatai alapján itt tizenkettő érdemi ítéletről számolhatunk be: 1. Takács Albert és 24 társa bucsatelepi lakosok rablógyilkossági ügye, amely az akkori idők legemlékezetesebb ügye volt és amelyről később részletes ismertetést adunk. 2. Weisz Lázár és Lakatos József ügye — bővebb adat nincs. 3. Muncsu Aurélt bujtogatás vádja alól felmentették ápr. 12-én. 4. Szabó István és Varga Sándor vésztői lakosokat lopás miatt 10—10 évi fogházra ítélték. (Április 16.) 5. Kiss Ferenc kisteleki lakos ügyében ugyancsak április 16-án hoztak a napló szerint ítéletet. 6. Földes M. Miksát a munkástanács feljelentése alapján április 15-én mondták ki bűnösnek. 7. Patkó Zsigmondné borosjenői asszonyt, aki a férje ágyába kézigránátot rejtett és a robbanás megcsonkította a férjet, emberölés kísérletében mondták ki bűnösnek és börtönbüntetést szabtak ki reá. 8. Csurai Balázs vésztői lakost ittasan elkövetett rongálás és verekedés miatt 5 napi elzárással sújtották. 9. Bichlik Jánost szökés miatt börtönbüntetésre ítélték. 10. Tóth Mihály és társai ellen szabálysértés miatt, 11. Prágai István ellen árdrágítás miatt pénzbüntetést szabtak ki. 12. Vági Gyula debreceni lakost csalás miatt 4 évi fogházra ítélték.

1

3 Eszlári István, valamint Turbucz István és Mihály birkalopási ügyét befejezni a román hadsereg bevonulása miatt már nem tudták. A „Békésmegyei Népszava" 1919. április 9-i száma

1

4 négyhasábos „A bucsatelepi rablók a forradalmi törvényszék előtt" című riportban adott részletes túdósítást a Békéscsabai Forradalmi Törvényszék nagy érdeklődéssel kísért tárgyalásáról. Takács Albert és 24 társa ellen, akik között fiatalkorúak, sőt elmefogyatékosak is voltak, azért emelt vádat Andrássy Gyula vádbiztos, mert á bucsatelepi uradalom pénztárát feltörték és az ott talált pénzt maguk közt szétosztották, majd Haanig József öreg számtartót bottal leütötték, miután annak lakását is feltörték és tőle 28 000 koronát elloptak. Ebből 27 000 K-át Kóti Teréz fiatalkorúnál meg is találtak, aki a bíróság ítélete alapján a békési leánynevelő intézetbe került. A riporter leírja, hogy a forradalmi törvényszék elé állított bucsatelepiek nem hetyke betyártípusok, hanem elcsigázott, rongyos szegényemberek voltak, akik sem az 1918 októberi, sem az 1919 márciusi eseményekről, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról semmit nem tudtak, hisz újságot nem olvastak. Gyurkó Pál elnök vezetésével — bírák Zsebik Pál és Paróczay Sándor voltak — egész nap folyt a tárgyalás, a késő esti óráig. Több tanút hallgattak ki, akiknek a vallomása során kibontakozott az egész rablási ügy minden részlete, amely gyilkosság kísérletével párosult. Andrássy Gyula vádbiztos nagy 37