Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

számolt be a Gyulai Forradalmi Törvényszék első tárgyalásáról, amit az említett esküdtszéki teremben tartott meg. Dr. Jeszenszky Nándor vádbiztos izgatás bűntettének vádjával Najmann György ismert gyulai földbirtokost állította a bíróság elé.

6 Schmidt Gyula elnök — az egykorú riport szerint — példás eréllyel és a formák betartásával vezette a tárgyalást. A vád- és védőbeszédek elhangzása után a hallgatóság feszült érdeklődéssel várta ki a forradalmi törvényszék tanácskozását, ami a tárgyaló visszavonulójában zajlott le. Pattanásig feszült csöndben, jól érvényesülő, zengő baritonhangján hirdette ki az elnök az első és felmentő ítéletet. Erről a tárgyalásról már bővebb részleteket tudhattunk meg a gyulai kir. ügyészség 572/1923. k. ü. sz. határozatának indoklásából.

7 Dr. Martos József vármegyei tb. főügyész, ügyvéd, a Gyulai Nemzeti Tanács tagja volt Naimann György védője. Védői magatartása és megnyilatkozásai miatt „a kommunizmussal kapcsolatos izgatás bűntette" címén utóbb eljárás indult ellene és az említett határozattal szüntették meg ezt az eljárást. A határozat indoklása idézi a tárgyalás befejező mozzanatát és magyarázatát adja annak, hogy miért hozott a Gyulai Forradalmi Törvényszék felmentő ítéletet: „Beszéde elején üdvözölte a forradalmi törvényszéket, mint olyant, melylyel a népbíráskodás vonult be az igazságszolgáltatás termébe és kifejezte afeletti örömét, hogy neki jutott a szerencse a forradalmi törvényszék első tárgyalásán védőként közreműködni. Ezután párhuzamot vont a régi szakbíróság és a forradalmi törvényszék rendszere között és az eredményt a forradalmi törvényszék előnyére vonta le — kijelentvén, hogy a forradalmi törvényszék működésében formákhoz nincs kötve, sokkal inkább tudja az igazság elvét érvényesíteni, mint a merev formákhoz kötött szakbíróság, amely elavult, szükségtelen intézménnyé vált." — „A kommunizmus rendszerével a majdnem mindnyájunk által óhajtott, ideális korszak következett be, azonban az új rendszerhez, éppen azért, mert meglepetésszerűen jött, egyes idősebb emberek, mint pl. a dúsgazdag Najmann György is, még nem tudtak azonnal alkalmazkodni, de reméli, hogy rövid időn belül mindenki feltétlen híve lesz a Tanácsköztársaság intézményének és ezen az alapon kérte felmentését. A forradalmi törvényszék a tárgyalás eredményeképpen Najmann Györgyöt valóban felmentette." Sajnálatos, hogy a gyulai forradalmi törvényszék által tárgyalt ügyek iratanyaga eddig nem került elő. Közvetett tájékoztatást kaphatunk a gyulai kir. törvényszék elnökének utólagos összefoglaló jelentéséből,

8 de még ennél is részletesebben foglalkozik a gyulai kir. ügyészség 2769/1920. sz. határozatának

9 indoklása a forradalmi törvényszék tevékenységével, amikor az elnöke és bírái ellen az ellenforradalmi időkben izgatás és más bűncselekmények gyanúja miatt eljárás indult és le is tartóztatták őket. E határozat szüntette meg a letartóztatásukat is. A határozat indoklása tíz ügyet ismertet, amelyekből az elsőről, Najmann György izgatási ügyéről, részletesen szólottunk. Eisele András ellen, ki a Gyulai Munkástanács tagja volt, indult eljárás, kifogás alá eső magatartásával kapcsolatban, de ennek érdemi tárgyalására sor nem került. Az eljárás során ugyanis az derült ki, hogy Eisele Andrásnál ideg- és elmezavar tünetei észlelhetők és ezért orvosszakértők megfigyelésére van szükség. 3* 35