Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Kiss-Horváth Sándor: Adatok és visszaemlékezések Orosháza felszabadulásának eseményeiről

katonákat és technikát egyaránt. Egy-egy gépkocsioszlopban legalább minden har­madik járművet vontatták. Olyan is előfordult, hogy oldalkocsis motorkerékpárral személyautót vontattak. Aznap szovjet repülőgépek jelentek meg Orosháza térsége felett. A repülőgépek keletről jöttek és arra is távoztak. Több hullámban ismételték meg a támadásaikat, miközben a vasútállomás irányában sűrű fekete füstoszlop emelkedett a magasba. Jelentették az állomásról, hogy egy benzintartályt találat ért és kigyulladt. Oltására r.em volt lehetőség. A vasútállomást azért támadták a repülőgépek, mert ott nagyobb mennyiségű hadianyag várt elszállításra. A magyar katonák vonulása egy percre sem szakadt meg. A légitámadások alatt a gyalogjárdán vezették a lovakat, rejtőzve a repülőgépek elől. Tótkomlós felől pedig egy kilőtt szovjet harckocsit vontattak a vasútállomás felé. A meg-megújuló légitá­madás miatt a főutcán hagyták a mozi előtt. l u Estefelé elcsendesedett az égbolt, elhallgattak a géppuskák is. A községben ka­tonák szorgoskodtak, szinte minden utcasarkon tevékenykedett néhány katona. 11 A laktanyában elvonuláshoz készültek, mert a kiürítési parancsot már korábban megkapták. Ilyen lázas munkára köszöntött az éj a községben és a laktanyákban. A lázas készülődés másnap reggel sem hagyott alább. A laktanyákat gyakorlatilag már kiürítették. Szentes irányába távoztak az elvonulók. Október 6. Ha ezt a dátumot halljuk, olykor minden magyar hazafi a tizenhárom aradi vértanúra gondol. De 1944-ben október 6-a nem egy bukott szabadságharc végét jelentette, hanem a felszabadulásért vívott végső harc kezdetét s Orosháza felszabadulását. Ezen a napon hajnalban még csend volt, fojtó, viharelőtti csend. Azután délke­let felől egy pillanat alatt ágyútűz, s robbanások hangját hozta a szél. A lövegek szá­zai ontották a tüzet, a katyusák lövedékei füstölgő csíkokat húztak az égre. Be­csapódó gránátok ezreitől remegett a föld megyénk délkeleti határán. Mintegy 30 perces tüzérségi előkészítés után Arad felől támadott a szovjet hadsereg. A 2. Ukrán Front csapatai Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt azt a fela­datot kapták, hogy szabadítsák fel Észak-Erdélyt és Magyarország keleti részét. Ez a feladat a „Debrecen hadművelet" fedőnevet kapta. A front állományába tarto­zott negyven lövészhadosztály, három harckocsihadtest, egy harckocsidandár, két gépesített hadtest, három lovashadtest és két megerődített körlet. Alárendeltségébe tartozott még huszonkét román hadosztály is. A frontparancsnok 750 harckocsival és rohamlöveggel, 10 200 löveggel és aknavetővel, valamint 1100 repülőgéppel rendel­kezett. Főcsapásának iránya Arad—Debrecen, kisegítő csapással Szolnok irányába. Ez utóbbi irányba esett bele Orosháza és környéke is, melyet a 2. Ukrán Front 53. hadseregébe tartozó 27. lövészhadtest és a 18. önálló harckocsihadtest szabadított fel. 1 2 A 2. Ukrán Fronttal szemben a német „Dél-Hadseregcsoport" védett, Hans Friess­ner vezérezredes parancsnoksága alatt. Harcrendjébe tartozott huszonkilenc had­osztály, öt dandár és az „F" hadseregcsoportból három hadosztály, összesen 300 harckocsi és rohamlöveg, 35 000 löveg és aknavető, valamint 550 repülőgép tartozott ide. Ebben benne volt a 2. és 3. magyar hadsereg is. Orosházán és környékén a 3. ma­gyar hadsereg VIII. hadteste tartózkodott, akik mint annyiszor már, most is utóvédei maradtak a németeknek. A hadtestparancsnok harcálláspontja Gyopároson volt be­rendezve. 1 3 Az erőviszonyok a 2. Ukrán Frontnak kedveztek. A lendületesen támadó szovjet csapatok már az első napon áttörték a magyar hadsereg védelmi vonalát és gyors ütemben nyomultak előre. A védelem áttörésének napján több, mint száz helyiséget felszabadítottak. A 27. lövészhadtest Orosháza—Szarvas—Törökszentmiklós irányába támadott. A 18. harckocsihadtest pedig Orosháza—Szentes—Kunszentmárton irá­nyába mért csapást. Az egységek igen szép teljesítményt nyújtottak: támadási üte­mük meghaladta a 2—3 km-t óránként. Naponta 30 km-t, az első három nap alatt 100 km-t nyomultak előre. 1' 1 A reggeli órákban a szomszéd falvak már felszabadultak. Orosházára délután ér­keztek három irányból a szovjet csapatok: Tótkomlós, Pusztaföldvár és Nagyszénás irányából. 1 5 A főerő a földvári úton érkezett, majd a Kelet utcán és a Megyesi utcán vonultak be a községbe. Ez utóbbi ezért később a Sztálingrádi utca nevet kapta. A Tótkomlós felől érkezők harccal közelítették meg a községet. A Nagyszénás felől ér­'346

Next

/
Thumbnails
Contents