Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán: Nagy pillanatok az orosházi Petőfi Dalárda történetéből

tudtával és beleegyezésével — 1928 elején a dalárda a Polgári Dalosszövetségbe kérte felvételét. Hosszas huzavona után 1928. április 5-én végre megalakulhatott a Petőfi Dalárda, mely aztán egy évvel később a Polgári Dalosszövetségből kilépve a Magyarországi Munkásdalegyletek Országos Szövetségében találta meg céljának megfelelően végleges helyét. III. 1932. szeptember 18. A dalárda közgyűlésének titkári jelentéséről készült jegyzőkönyve az 1932. évet a következőképpen értékeli és zárja: „ ... mint nevezetesebb eseményt, ki kell emelni a szeptember 18-án rendezett dalosünnepet, melyen Szeged, Hódmezővásárhely. Makó, Békéscsaba, Szarvas munkásdalárdái vettek részt, s amelynek anyagi sikere — tekintettel a rossz gazdasági helyzetre — nem volt nagy, de az erkölcsi siker teljes volt. Az elismerés zászlaját hajtjuk meg Kiss István karnagy előtt, kinek fáradhatatlan szorgalma tette lehetővé azt, hogy dalárdánk a vidék legjobbjai közé küzdötte fel magát... A dalárda elérkezett működésének ötödik évéhez, s az eltelt években minden alkalmat megragadtunk, hogy a magyar dalkultúrát szolgálhassuk. Az utolsó év azonban kevés jót s több rosszat nyújtott. Nem lehet ez ok azonban a csüggedésre, hanem emelt fővel kell tovább haladnunk a megkezdett úton a következő években, hogy működésünk még eredményesebb legyen .. ."1 Az 1932. év mérlege: három hangverseny rendezése, négy teaest rendezése, egy közgyűlés, kilenc választmányi ülés megtartása; 126 ügydarab elintézése és 74 iktatása.

2 Nem veszi számba ez a felsorolás a dalárda alkalmi szerepléseit nemzeti ünne peken, pártgyűléseken, stb ... Űgy gondoljuk, hogy ha a dalárda útjának mérföldköveinél akarunk időzni, feltétlenül a szeptember 18-i dalosünnepről kell megemlékeznünk, mint az év legkiemelkedőbb eseményéről, annál is inkább, mert sokáig el nem csillapodó hullámokat kavart. Igaz, hogy ebben az esetben nem az orosháziak, hanem a szarvasiak voltak a „botrányhősök", de az ő esetükkel is azt az utat példázhatjuk, amelyen valamennyi haladó szellemű munkásdalárda járt. A kérdéses hangversenyt, melynek megrendezése próbára tette az orosházi dalosok szervező készségét, anyagi erőit és nem utolsó sorban dalos kultúráját, a már említett időpontban, a Polgári Olvasó Kör nagytermében tartották meg, „a teremnek uccai részében összerakott dobogókból álló emelvényen, mindenféle színházi vagy más díszítések nélkül.A dalosünnep műsorában főként munkásdalok, mozgalmi indulók, népdalok szerepeltek, köztük orosz népdalok is. Ez utóbbi magában véve is olyan merészség volt már, ami könnyen szemet szúrhatott. De félreérthetetlennek tűnt az, hogy míg a dalosversenyen résztvevő dalárdák szereplő tagjai egyszerű polgári ruháikban szerepeltek, és egyedüli megkülönböztető jelvényül az egyensapkásukat használták, a szarvasi dalárda feltűnést keltő, sötét orosz rubácskához hasonló sötét ingféle ruhában és a sötét ingtől eltérő vörös övvel jelent meg, mely szokatlan ruházatával annyira magára vonta a figyelmet, hogy fellépésük alkalmával a jelenlevők óriási tapsviharral fogadták/' Ennek az erkölcsi sikernek korántsem tapsoltak a hatóságok. Ellenkezőleg: a szarvasi építőmunkások „Világosság" dalkörének tagjai ellen engedély nélküli formaruha viselése miatt kihágási ügyet indított az orosházi kirendeltség, és az Rszb. 83. §-a alapján elrendelte 47 db. orosz szabású sötétkék ing lefoglalását.

5 Hosszú-hosszú ideig tartó vizsgálatsorozat következett ezután, majd a szarvasiak harca a ruhák visszaszerzéséért, retorzió a szarvasiak és az orosháziak ellen egyaránt, azért, mert dalárdáik emelt fővel, egyre határozottabb?n a politikai cselekvés útjára léptek. '340