Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán: Nagy pillanatok az orosházi Petőfi Dalárda történetéből

IV. Szombathelyen: ökölbe szorított munkáskéz A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége által rendezett kórustalálkozók közül alighanem az 1938. évi szombathelyi volt az, amelyik a legnagyobb vihart kavarta. A parlamentben is és a parlamenti botrány hatására országszerte, a köztudatban. „Fényesen sikerült a munkásdalosok háromnapos szombathelyi ünnepélye" című cikkében a Nyugat-Magyarország nagy lelkesedéssel ír a találkozóról. Érdemes idézni! „Vidám pünkösdje volt Szombathelynek. Utcákon, sétatereken felhangzott a dal, és az ország különböző vidékeiről idesereglett munkásdalosokkal együtt örült a vendéglátó Szombathely is. A munkásdalosok hódító kőrútjuk során elérkeztek városunkba is. Jöttek és győztek. A dal szárnyain jöttek, és mi volna szebb, megkapóbb, mint kérges tenyerű munkások ajkairól elröppenő dal, mint legemberibb imádság. Szívébe zárta az éneklő munkásokat Szombathely közönsége és reméljük, ők is szívükbe zárták a vendéglátó Szombathelyt... Szeretnénk megdicsérni minden karnagyot, énekest, de a helyszűke nem engedi... Az esti ünnepély csodálatos volt. Szavalókórusok az ember sorsáról zengték soraikat, testedző munkások az ember történetét jelenítették meg gyönyörű képekben .. ,"

r> Az általános elismerés mellett azonban szélsőséges rágalmazásokkal is elhalmozták a mintegy kétezer munkásdalost. A Vasvármegye június 8-i számában A felemelt ököl címmel arról ír, hogy az összesereglett dalosok fenyegetően rázták vörös öklüket, és „Barátság-"gal köszöntek egymásnak. A Savaria című társadalmi szemle igazságot kereső külön kiadásában megvédi a nagy demonstráció tisztaságát: „Az ökölbe szorított kéz mindenütt a világon az erő, a fegyelmezettség és a szervezettség jelképe. A világ munkásmozgalma a tagok egymás közötti érintkezésében azt használja köszöntési módnak... Demokratikus, békés kézmozdulat ez, ami természetes is, hiszen általában egymáshoz tartozó emberek nem szokták fenyegető mozdulatok kíséretében üdvözölni egymást.. A Népszava országgyűlési tudósításának címe: „Tomboló viharok a Házban a munkásdalosök ellen folyó szélsőséges uszítás körül." Kiemelt gondolatok: — Akik mindig a munkásság szereletéről beszélnek, de minden alkalmat megragadnak, hogy belerúgjanak a munkásokba — Nyilas mesék Szombathelyről — A munkásdalosok ellen soha sehol még semmiféle kifogás sem merült fel.

8 Büszke lehet rá a Petőfi Dalárda, hogy Ö is szerepelt ezen a hatalmas „színpadon"! Negyven énekes és tíz kísérő utazott Szombathelyre Kiss János elnök és Macher Lajos karnagy vezetésével. A cél természetesen a kórustalálkozón való szereplés volt, de a dalosünnep egyúttal jó alkalom volt arra is, hogy tanulmányi körutazáson vegyenek részt — Iványi József autóján — a természeti szépségekkel és történelmi emlékekkel zsúfolt Dunántúlon. Az útvonal ez volt: Budapest—Dorog—Komárom— Győr—Szombathely. Innen kirándulás Kőszegre és Jákra, visszafelé pedig: Sárvár— Sümeg—Tapolca—Keszthely—Hévíz—Székesfehérvár—Budapest—Orosháza. Ez az útvonal egymagában életre szóló élményt jelentett volna. Dalosaink életében azonban még felejthetetlenebb élmény volt a szombathelyi fellépés. Kiss János elnök így számol be róla az Orosházi Friss Hírek hasábjain: „ ... Mi tizenhatodiknak álltunk a pódiumra, és énekeltük Farkas Antal „Májusi virágok" című versét, Kiss István földink megzenésítésében, Macher Lajos karnagy vezényletével. Maga a vers is, de Kiss István új utakon járó zenészete is dörgő tapsra ragadta a közönséget.. ."9 A sikernek mindenki örült... Az országos rágalomhadjáratnak azonban Orosházán is érződött a hatása. Az Orosházi Üjság 1938. június 16-i számában a következőképpen reagál: „Élénk beszélgetések a Petőfi Dalárda körül." Egyes lapok a Szombathelyen megtartott országos munkás dalos összejövetelt úgy állították be. mintha az hazafiatlan baloldali politikai megmozdulás és tüntetés lett volna. 341