Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Koszorús Oszkár: Győry Vilmos

látta kibontakozni Győry képességeit és boldogan gondolt arra, hogy ő less a méltó utódja. Egy rövid évet tölt Pesten, amikor Székács József a lelkészt kereső orosházi gyülekezetnek Győry Vilmost ajánlja. A gyülekezet óriási szavazattöbbséggel választja meg. Az iktatást Székács superintendens végzi boldog örömmel, mert haza jön legalább néhány órára szülőfalujába, rokonai közé. Ekkor már nemcsak a tanító és tanítvány, hanem az apa és fiú állnak egymással szemben, mert Győry szerelemre gyulladt Székács Etelka iránt. Irodalmi munkásságát két részre oszthatjuk: saját alkotásaira és műfordításokra. Irodalommal 16 éves korától kezdve egészen haláláig foglalkozott. Első írása a „Khán kegyence" a „Délibáb" c. újságban jelent meg, amelynek a szerkesztője, Jókai, dicsérő szavakkal fejezte ki elismerését. Költeményein, novelláin és történeti tárgyú elbeszélésein Jókainak és más íróknak a hatása erősen érezhető. Az első jelentősebb költeménye, „A tünemény", 1861-ben jelenik meg. Későbbi feleségéhez irt versei szerelmének egész történetét kifejezik. 1861-ben írt versei nagyrészének alaphangja kesergő, fájdalmas. Magányosnak érzi magát (Merengés, 1861), nem bízik szerelmének viszontszeretetében sem (Jól tudom . .., 1861). Mikor viszontszeretetre talál, költeményeiben önfeledten boldog, ujjongó hangon szólal meg (Boldog órák, 1862; Bűbájos volt az alkony, 1862; Jöjj, jöjj, a rózsák illatoznak, 1S64.) Lírai költeményeinek legnagyobb értéke érzésvilágának rendkívül széles gazdagsága. Ez teszi maradandóvá a formailag egysíkú, verstanilag sem különösebben művészi költeményeit. 1856-ban pályadíjat nyert „Balassa János" c. elbeszélésével. Eredeti írásai között megemlíthetjük még az „Egy igaz polgár élete" c. Franklin Benjáminról írott könyvét, amely 1869-ben jelent meg; a „Legújabb Robinson"-t (1874), egy vallásos tárgyú konfirmációi ..Emlékkönyvet" (1866), ,,Egy apostol az újabb korban"-t (1873). írt színdarabokat, amelyeknek alakjai orosháziak. Szívesen forog a nép között, hogy minél jobban megismerje a különféle típusú embereket, akiket meg akar mintázni. Színdarabjai közül megemlítem a Nótás Kata, öreg béres, Jeles Kompánia című népszínműveit, amelyeket sikerrel adtak elő a Nemzeti Színházban is, ahol Blaha Lujza alakította a főszerepeket. Gazdag írói skálájának külön fejezetét képezi a gyermek és ifjúsági irodalom. Különösen közel tud férkőzni a gyermeklelkekhez. Több mesekönyvet ír: ,,Mesekönyv az ifjúság számára" (1875). „Szép képekben kis világ", „Virágok bimbócskáknak". Gazdag mesélő készségének egyik bizonyítéka Marienbadból kisfiához írott egyik levele, amelyben a „világító fénybogárról" ír. Győry Vilmos a legkitűnőbb műfordítóink közé tartozik, munkásságának ez a legfontosabb része, nevével még ma is számtalanszor találkozunk. Kitűnő nyelvérzéke, nagy nyelvtudása, nagyszerű kifejező készsége hivatottá tették a műfordításra. Tíz nyelven írt, beszélt, olvasott! Német, francia, olasz spanyol, portugál, dán, svéd, latin, görög, héber, tanul szanszkritul és természetesen, mint csodás hangszerrel bánik a magyar nyelvvel. Ő volt az első, aki a svéd irodalom jelentősebb műveit magyar nyelvre fordí'278