Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Szabó Ferenc: Adatok az 1891. évi Békés megyei agrárszocialista mozgalom Arad és Csongrád megyei kapcsolatairól, visszhangjáról

Az orosházi és békéscsabai megmozdulások Csongrád megyei visszhangja Csongrád megye agrárproletariátusának, különösen pedig kubikosság'ának a viharsarki szocialista mozgalomban elfoglalt helye, annak gazdasági és társadalmi háttere közismert,

1

6 így kizárólag az 1891-es Békés megyei kapcsolatokról szólhatunk. Az adatok erőfeszítéseink ellenére hézagosak, inkább csak jelzésekre, mint teljességre tudunk törekedni. A további búvárkodás mindkét megye helytörténészeinek feladata. Csongrád megye főispánja 1891. május 4-én kelt, s a belügyminiszterhez címzett jelentésében elmondja, hogy , a szomszédos Orosháza, Bánfalva és Nagy-Szénás Békés megyei községekben lakó s a budapesti szociáldemokraták által felizgatott munkások mozgalma a csongrádi munkások és úgynevezett •*kubikosok« figyelmét is erősen megragadta",

1

7 A jelentés további részéből kiderül, hogy 1891. május 1-én és 2-án két gyanús idegen járt Szentesen, „állítólag azon missióval, hogy a népet felizgassa". A rendőrség csak annyit tudott kideríteni róluk, hogy egy ismeretlen nagyszénási malomcsárdás és egy Balogh nevű, Orosházán dolgozó, de szentesi születésű kovácssegéd ment át Szentesre és hírt hozott az orosházi összecsapásról. Az nem volt bizonyítható, hogy „valakit izgattak volna".

1

8 Szentesen 1891 márciusa óba tervezték egy munkás betegsegélyző egylet megalakítását. A főispáni jelentés szerint ez „az orosházi elvek alapján" szerveződött volna meg. A korabeli szentesi sajtó részletes híradásai alapján

19 megállapítható, hogy nem az orosházihoz hasonló célú munkáskört, hanem az ipari szakegyletek betegsegélyzőivel azonos alakulatot kívántak szervezni, egyúttal a munkaközvetítést is biztosítani akarták. Az orosházi események hírére megrettentek Csongrád megye urai. Az egyik szentesi lap a Békés megyei eseményekről beszámolva mindjárt figyelmeztette a helyi rendőrséget, hogy a városban szocialista agitáció folyik, tartsa szemmel.

2

0 Az említett főispáni jelentés tanúsítja, hogy a hatósági intézkedéseket meg is tették: „Biztosíthatom Nagyméltóságodat, hogy a kellő óvintézkedések minden irányban megtétettek, minek alapján biztos reményem van arra nézve, hogy Csongrádban a gyúlékony, de alapjában jó nép békéje biztosítható loszen." A rendfenntartó erők készenlétben tartása ellenére két kisebb Csongrád megyei megmozdulásra került sor 1891. május első harmadában. Az egyik szorosan kapcsolódik az orosházi szervezkedéshez. A nagymágocsi Károlyi-uradalomban és a Gádoros melletti újvárosi pusztán (Kániczer bérlőnél), ahol a munkások nagyobbrésze orosháziakból és gádorosiakból állt, május 5—6-a körül több majorban „munkásgyűlések tartattak, aláírások gyűjtettek az orosházi mozgalmakhoz való csatlakozás céljából". Az uradalmi kasznár az aláírási íveket erőszakkal el akarta kobozni, de a nép nem engedte. Erről tudomást szerezve, a főszolgabíró a környező községekből és Szentesről összevont csendőrökkel a helyszínre ment es a mozgalmat elfojtotta. Az alispán lépéseket tett annak érdekében, hogy „a mozgalom terjedése esetén a katonai erő biztosíttassék".

2

1 A szentesi újság szerint „a csendőrség erélyes és tapintatos fölléptének sikerült a zajongókat lecsendesíteni, s ott egyelőre minden nagyobb baj nélkül ért véget a mozgalom".

2

2 '265