Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Szabó Ferenc: Adatok az 1891. évi Békés megyei agrárszocialista mozgalom Arad és Csongrád megyei kapcsolatairól, visszhangjáról

A másik kisebb megmozdulás részletei feltáratlanok. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a Pallavicini-uradalomban május 8-án „munkászendülés" tört ki, amelyet 30 Szegedről kiküldött csendőr fojtott el.

2

3 Kérdéses, hogy ennek a Békés megyei szervezkedéssel volt-e valamilyen kapcsolata. A szentesi és nagymágocsi eseményekkel kapcsolatos hatósági intézkedéseket az 1891. május 25-én tartott csongrádi megyegyűlés hagyta jóvá. Az alispán beterjesztett jelentése — szemben az idézett főispáni véleménnyel — a nagymágocsi és újvárosi pusztai csoportosulást ,,a kikötött cselédbér és a szolgálmányok emelése miatt" megindult bérmozgalomnak minősíti, s mezei munkások helyett cselédekről beszél. Az ellentmondás feloldásához nincs megnyugtató adatunk. A megye óvatos urai a szentesi betegsegélyző szervezését is betiltották, nehogy ,,a tudatlan nép félrevezetésével" bajt okozzon. A megyegyűlés a legmesszebbmenő erélyességet kívánta a hatóságoktól a mozgalmakkal szemben, az aratósztrájk rémétől rettegve.

2

4 A törvényhatósági bizottság tagjainak felszólalásai nyomán erőteljes preventív intézkedéseket határoztak el,

2

5 amelyek egyelőre eredményesnek bizonyultak. A későbbi években Szentes és vidéke a földmunkásmozgalom kiemelkedő bázisai közé került. Hódmezővásárhely, ahol az agrárproletariátus 1892-től kezdve erőteljes mozgalmat fejlesztett ki, a Békés megyei események idején még csendes volt. A vásárhelyi sajtó az orosházi és békéscsabai megmozdulások hírét kommentálva azon örvendezett, hogy „virágos május elseje nem lett nálunk vörös május".

2

6 Célzatosan dicsérgette a vásárhelyi paraszt „józanságát", mérsékletét, tagadta, hogy a városban a munkáskérdés létező probléma, azt állította, hogy a vásárhelyi birlokmegoszlás ideálisan egészséges.

2

7 A város urai mindamellett szükségesnek találták, hogy 1891 júniusában egy század gyalogos katonát kérjenek Szegedről a városba, a közpénztár terhére, az addig ott levő. de gyakorlatra távozó huszárszázad helyett, mert a több mint ezer aratás nélkül maradt vásárhelyi földmunkás jelenlétét nem tartották megnyugtatónak.

2

8 Az elmondottakkal azt is érzékeltetni szeretnénk, hogy az agrárszocialista mozgalmak történetének vizsgálata során elengedhetetlen a régebbi és a mai megyehatárokon túltekintő, tájegységi igényű kutatás, amely a szomszédos megyék állandó összefogását kívánja. DR. SZABÓ FERENC JEGYZETEK 1.Szabó Ferenc: Űjabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről. (Csanádapáca, Magyarbánhegyes és Mezőkovácsháza környékének földmunkásság» 1891 május—júniusában) Békési Élet 1966. 3. sz. 3—15. Ugyanott bővebb irodalom is. a. Itt elsősorban az Arad megyei és Arad városi levéltári anyagra gondolunk, amelyekben eddlp nem nyílt szélesebb kutatási lehetőségünk, így főként az aradi sajtó értékes közleményei« kell támaszkodnunk. Érdemes volna foglalkozni az egykorú Bihar és Szolnok megyei források tanulmányozásával is. bár eddig nincs tudomásunk az itt tárgyaltakhoz hasonló erejt kapcsolatokról'. '266