Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Seleszt Ferenc: A faluszéli "égő" kúttól a kőolaj- és földgázig

A FALUSZÉLI „ÉGÖ" KÜTTÓL A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGAZIG Olajbányászat... Az orosházi ember számára sokáig idegenül hangzott ez a kifejezés. A képzeletben megjelent a fúrótorony, a gázkitörések fantáziadús képsora, vagy — s ennek már inkább köze volt a valósághoz — a Darvas József írásaiban említett faluszéli „égő" kút, de ezt sem tudták hová tenni. Néhány év óta azonban közelebb került hozzánk az olajbányászok tevékenysége. Nem kell messzire menni, hogy fúrótornyot lássunk, s most már ha lángoló fáklvát látunk a határban, tudjuk, hogy a faluszéli kútban nem a víz égett. . . A földtörténeti ókortól napjainkig Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az olajbányászatról, a kutatásról, a feltárásról és a termelésről, gondolatban vissza kell lépnünk néhány ezer évet. A geológiai ókorban Orosháza környékén kemény, nagy ellenállóképességű kéregdarab, úgynevezett masszívum keletkezett. Az ókor végén kezdődött és a földtörténeti közép, majd a harmadkor elején folytatódott a szárazföldi lepusztulás. A szilárd kéreg összetöredezése nagyarányú süllyedéshez vezetett, amelynek következtében a hajdani masszívumot elöntötte — a Kárpátok, az Alpok és a Dinaridák helyén — a mély tengervályu formájában végighúzódó Földközitenger. A földtörténeti középkor végére ismét szárazzá vált a terület, ami a Kárpátok és az Alpok felgyűrődésének idején tovább töredezett, egyes rész i kiemelkedve megbillentek, más részei árkokat képezve a mélybe süllyedtek. A terület medencealjzatának fejlődéstörténete ezzel lényegében befejeződött. A medencealjzatot, vagy ahogyan a geológusok nevezik, az alaphegységet — legalábbis környékünkön — 1500—2000 méter vastagságban borító üledékek, a tulajdonképpeni szénhidrogéntárolók keletkezése már a földtörténeti újkorra esik. A szávai hegyképzőfolyamatok következtében megindult a Kárpát-medence általános süllyedése, amikor a területet még egyszer s utoljára beborította tenger. Ezt a Dunántúl latin nevéről Pannon-tengernek nevezik. A vi* nem egyidőben öntötte el az egész rögvonulatot, először az Orosházától délkeletre fekvő terület került víz alá. Az egyenetlen elöntés következtében a-z üledékek szempontjából két összletet különböztetünk meg, az egyik a felsőpannoni, a másik az alsópannoni. Ez utóbbi két rétege az olajföldtani jelentőségű. A szénhidrogéneket — eltérően a korábbi feltételezéstől, amikor kelet5 251