Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - Dr. Jenei Károly: Adatok a két forradalom Békés megyei történetéhez egy békéscsabai bankfiók jelentései alapján
és bizalmi férfiainak részvételével gyakran tartottak értekezleteket. A megbeszéléseken állandó tárgyként szerepelt a lakosság pénztezaurálása. A takarékbetét tulaj douoaok megrohanták a pénztárakat, mire — tekintve, hogy a giróátutalások nem érkeztek meg — a nagymérvű kifizetések következtében a készpénzállomány kimerült. Emiatt a békéscsabai pénzintézetek helyzete a szüntelenül békétlenkedő takarékbetétesek miatt egyre elviselhetetlenebbé vált. A pénzintézetek nehézségein az Osztrák—Magyar Bank békéscsabai fiókja a munkástanács felhívására úgy igyekezett segíteni, hogy a budapesti bankkormányzó felhatalmazásával néhány Békés megyei pénzintézetnek, pénztárjegyek, értékpapírok és váltók fedezete mellett 5%-os kamatra giróelőlegeket nyújtott. Rövidesen megérkeztek a Pénzintézeti Központból is a várt átutalások. Ezzel a békéscsabai pénzintézetek ilyen természetű problémája megoldódott. Mivel a Tanácsköztársaság ellenségei szemmel láthatóan támadásra készültek, a megfelelő katonai intézkedéseket meg kellett tenni. Békéscsaba a román királyi és francia csapatok részéről várható katonai operációk gyújtópontjába került. Éppen ezért itt szervezték meg a 6. hadosztályt. A katonák kiképzése és felszerelése is Békéscsabán zajlott le. A hadsereg szervezése és fenntartása sok pénzt igényelt. Ezért a bankfiók gondját némileg enyhítette, amikor március 27-én délelőtt az aradi munkástanács három megbízottja a békéscsabai hadosztályparancsnokság javára 1,9 millió koronát helyezett nála letétbe. 1 3 A védelmi készültség fokozása s ezzel kapcsolatban a hadsereg felszerelése és ellátása végett mind több pénzre volt szükség. A békéscsabai direktórium elnöke, a 6. hadosztály parancsnoka és a teljhatalmú pénzügyi megbízott április 3-án a bankigazgatótól újabb pénzösszegek folyósítását kérték. Az aradi munkástanács letétjét a 6. hadosztály parancsnoksága már március 31-én felvette és felhasználta. A bankfiók vezetője csak a direktórium elnökének határozott utasítására bocsátotta az újabban kért pénzösszeget a katonaság rendelkezésére. Az igazgató Lengyel Gyula bankkormányzó rendeletére hivatkozott, mely szerint csak az adóhivatal girószámlájának, mint fedezetnek a terhére lehet kifizetéseket teljesíteni. A jegybank szabályzatával ellentétes követelés ellen írásban óvást emelt. A direktórium álláspontja a szükséghelyzetben természetesen indokolt volt. A bankfiók egyébként a Tanácsköztársaság alatt a direktórium utasítására a következő összegeket fizette ki: 1919. április 3-án a 6. hadosztály parancsnokságának 2 000 000 K-t 1919. április 3-án a békéscsabai direktóriumnak munkabérekre 4 500 K-t 1919. április 4-én a 6. hadosztály parancsnokságának 2 000 000 K-t 1919. április 12-én a nagyszénási szocializált gazdaságnak 250 000 K-t 1919. április 22-én a 6. hadosztály parancsnokságának 2 000 000 K-t 1919. április 23-án a békéscsabai direktóriumnak munkabérekre 3 200 K-t 1919. április 23-án a békéscsabai dohánybeváltónak 40 000 K-t összesen 6 297 700 K-t 1 4 23
