Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - Dr. Jenei Károly: Adatok a két forradalom Békés megyei történetéhez egy békéscsabai bankfiók jelentései alapján
Békéscsaba a Tanácsköztársaság ellen április 16-án megindult intervenciós katonai támadás után a hadműveletek közelségébe került. A békéscsabai direktórium és a Pénzügyi Népbiztosság Budapestről kiküldött megbízottja utasítására ezért április 18-án a bankfiók 11 millió korona pénz- és valutakészletét, a mellékhelyek kauciós értékpapírjaival és kézizálog csomagjaival 4 pénzes ládában Budapestre felszállították. 1 5 A bankfiók az üzletvitelt továbbra is fenntartotta, melynek lebonyolítására 100 000 K-t visszatartott. A pénzkészlet nagy részének és a bankértékeknek biztonságba helyezése napján bonyolították le Békéscsabán a tanácsválasztásokat. A katonai helyzet eközben tovább romlott és április 22-én válságosra fordult. Békéscsabára a délutáni órákban jött meg a híre annak, hogy a Vörös Hadsereg Halmágycsúcsnál (Arad megyében) a nagy erővel támadó román intervenciós csapatok elől visszavonult. A hírt megerősítette a hadosztályparancsnokság, mely még aznap, az esti órákban elhagyta a várost. A városon háborús hangulat lett úrrá, amit még csak fokozott, hogy húsvéthétfőn és a rákövetkező nap éjjelén megszólalt a villanytelep szirénája. A békéscsabai direktórium április 23-án az utolsó vonattal a városból eltávozott. A bankfiókot április 24-én éjjel hagyta el az őrség. A városban polgárőrség és rendőrség vette át a rendfenntartást. A Vörös Hadsereg utolsó egységei április 25-én vonultak át fegyelmezett rendben a városon. A 2. román vadászzászlóalj április 26-án minden harc nélkül vonult be a városba. Este 6 és 7 óra között a tüzérség néhány ágyúlövést adott le a Vörös Hadsereg páncélvonatjára, mely a városhoz közeledni próbált. A kis epizódot az intervenciós haderő vezetői úgy állították be, mintha a város súlyos harcok árán került volna a kezükbe. l n A burzsoázia az intervenciós megszállást örömmel fogadta. Megelégedéssel vette tudomásul a megszálló hadsereg parancsnokló tábornokának a polgármester üdvözlő beszédére tett kijelentését, „hogy a román hadsereg nem hódítási szándékkal vonult be a városba, hanem a civilizáció, az igazság és kultúra előharcosaként. hogy a kommunizmust elnyomja és a civilizált világot ettől megszabadítsa." 1 7 Néhány nap elteltével azonban bebizonyosodott, hogy a megszállók politikai és katonai hatalmuk kiterjesztését, élelmiszerek és különböző használati tárgyak kíméletlen rekvirálását tekintik fő céljuknak. Már az első napokban letartóztatták a kommunista párt tagjait, akiknek többségét 25—50 botbüntetés után szabadon engedték, egy részüket azonban internálták és Brassóba szállították. Majd minden aktív és tartalékos tisztet s altisztet azonnali jelentkezésre szólítottak fel és a megjelenteket azzal a váddal, hogy a Vörös Hadseregben szolgálatot teljesítettek, hadifoglyoknak nyilvánították. Ugyancsak nagy izgalmat keltettek a rekvirálások, melyek különösen Orosháza, Gyula és Szarvas körzetében egyre elviselhetetlenebbé váltak. A rekvirálások következtében az állatállomány úgy megritkult, hogy 2—3000 hold földre csak néhány ló és igásökör maradt. Szarvason a rekvirálásnak ellene szegültek, mire a malmokat, ipari üzemeket leszerelték és elszállították. Szintén Szarvason történt, hogy egy lakodalmas menet népét összeterelték és valamennyit közmunkára elvitték. 1 8 Ilyen előzmények után — a bankfiók vezetőjének jelentése szerint — ész24
