Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Jenei Károly: Adatok a két forradalom Békés megyei történetéhez egy békéscsabai bankfiók jelentései alapján

nél tovább ment és a Wenckheim-féle nagybirtokot március 10-én szövetkezeti alapon birtokba vette. Viszont a gyulavári—varsándi 7000 holdas nagybirtokot gr. Almásy Dénes önként adta át az uradalom iparosainak és cselédeinek szövetkezeti gazdálkodásra. Az erre vonatkozó 1919. március 17-én kelt meg-, állapodást 71 uradalmi iparos és gazdasági cseléd irta alá. A megállapodás elismerte a tulajdonos betekintési jogát és kimondta, hogy a szövetkezet tagjai a gazdasági év végén a kollektív szerződésben biztosított munkabérükön felül jutalékban is részesülnek. A Tanácsköztársaság kikiáltásával az ilyen és ehhez hasonló megállapodások természetesen érvényüket vesztették.

1

0 A tanácsköztársasági igazgatás bevezetése Békés megyében minden zökkenő nélkül ment végbe. Békéscsabán a rendfenntartást a jól szervezett vörös őrség vette át, mely az élet- és vagyonbiztonságot megnyugtató módon biztosította. A munkások a Vörös Hadseregbe és a vörös őrségbe nagy számban léptek be. Életszínvonaluk — a bankigazgató megállapítása szerint — észrevehető módon emelkedett. Ennek egyik jeleként Békéscsabán a színházat, mozit és szórakozó helyeket tömegesen látogatták. Az élelmezési helyzet azonban nem javult, az élelmiszerbeszerzési gondok nem kevesbedtek. A földbirtokokat, üzleteket, ipari vállalatokat, pénzintézeteket és gyógyszertárakat a Tanácsköztársaság kikiáltását követő első napokban köztulajdonba vették. A tulajdonosokat és vezetőket több esetben a szocializált üzemekben alkalmazták és részükre maximálisan havi 3000 K fizetést állapítottak meg. A békéscsabai hírlapokat összevonták. A Békésmegyei Népszava a direk-, tórium hivatalos lapja lett. A szocializálás különben a nagybirtokokat kivéve minden zavaró jelenség, nélkül történt meg. Az uradalmak köztulajdonba vételét a volt gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások azonban sérelmezték, mert a Tanácsköztársaságtól azt várták, hogy a földeket ellenszolgáltatás nélkül tulajdonukba fogják adni. A közös, szövetkezeti gazdálkodást, néhány kivételtől eltekintve, ellenezték. A szegényparasztok állásfoglalásának a megváltoztatása sok gondot adott a direktóriumnak.

1

1 A szocializálás természetesen kiterjedt a hitelszervezetre is. Az OsztrákMagyar Bank budapesti főintézetét a Forradalmi Kormányzótanács március 23-án köztulajdonba vette és Lengyel Gyulát nevezte ki bankkormányzónak. A pénzügyi népbiztos rendeletére március 24-én a békéscsabai fiókban megjelentek a népbiztos tejhatalmú megbízottai és átvették a pénzállomány felügyeletét, az ügyvitel ellenőrzését, majd a fiók vagyoni helyzetéről feljegyzést készítettek. A bankfiók állandó őrséget kapott, hogy onnan a munkástanács tudta nélkül semmiféle értéket ki ne vihessenek. Az őrséget az épület pincéjében helyezték el. A bankfiók kifizetéseket elvileg csak munkabérekre és a katonaság szükségletére eszközölt. Takarékbetétekből a direktórium által kirendelt pénzügyi megbízott előzetes hozzájárulása után lehetett 2000 koronáig terjedő összeget kifizetni. Pénztárjegyek, szelvények beváltását megtiltották.

12 A gazdasági élet vérkeringésének biztosítása végett a pénzügyi megbízott elnöklete alatt a fiókintézet helyiségeiben a helyi pénzintézetek igazgatóinak 22