Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Oltvai Ferenc: Az iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában

házi befolyás alatt álló szülők elsősorban Vaskó ellen agitáltak és intézkedéseiben vallásellenességet láttak. Nagyobb összeütközésre nem került sor. Vaskót különben a proletárdiktatúra alatti magatartásáért a román uralom alatt is üldözték. Az ellenforradalom alatt első volt. akit fegyelmi eljárás alá vontak. Az egyházmegyei főhatóság (csanádi püspök) állásának elvesztésével büntette a meggyőződéséért kiálló tanítót. Dombiratos is kiesett a forgalomból, nem keresték fel az agitátorok. A falusi tanács és a direktórium április közepén alakult meg, addig az elöljáróság vitte az ügyet. Rávilágít a vezetők elmaradottságára, hogy a direktórium határozatot hozott, miszerint ők a magántulajdon alapján állnak. Két tanító is csatlakozott a mozgalomhoz. Rátky István és Fikker Aurél. A direktórium és a tanács alig két hétig működött, ezalatt iskolai ügyekben nem intézkedtek. A tanítók a proletárdiktatúra céljait és tanításait nem ismertették. A tantárgyak tanításába sem vezettek be újat. Kunágotán a direktórium elnökévé az iskolaszolgát választották meg, aki az igazgatóval minden akciót megbeszélt, amint arról később az ellenforradalmi szellemű tanfelügyelői jelentésben beszámoltak. A helyi direktórium nem rendelt el változtatást. A koronás címerek eltávolítását a tanfelügyelőség Makóról telefonon elrendelte, és ezt az iskolai gondnokság végre is hajtotta, az iskola címeres bélyegzőit azonban változatlanul használták. A növendékek rendesen látogatták az iskolát. A legszegényebb szülők gyermekei közül néhányan ruhahiány miatt nem jártak iskolába. A földigénylők összeírását az iskolában tanítók végezték. A helyi direktórium tagjává Raffai Lajos református elemi iskolai tanítót választották. A községi tanácsba Német Lajos állami tanító került be. Sok gyermek vörös jelvénnyel járt az iskolába, és ebben tüntető szándékot láttak az ellenforradalmi időszak alatti jelentés készítői. A proletárdiktatúra bukása után Raffait és Németet megfigyelés alatt tartották, magatartásukat nyomozók vizsgálták. Terhelő adatok hiányában nem indítottak ellenük eljárást. Végegyházán a proletárdiktatúra közelről érintette az iskolát, jóllehet a helyi direktórium kevés érdeklődést mutatott iránta. A megyei direktórium Horváth János makói városi pénztári tisztet küldte ki a községbe 1919. április 7-én a választás lebonyolítására. Amikor megérkezett az iskolába, a feszület eltávolítását kívánta. Az iskolás gyermekek előtt jelentette ki, hogy a „Miatyánkot" és az „Üdvözlégyet" ne imádkozzák. Eltiltotta a gyermekeket a keresztvetéstől és a katolikus köszöntéstől. Intézkedett a történelemtanításról: a királyokat ne tárgyalják, helyettük az egyes korok nagy emberei állítandók a gyermekek elé. A rendeletnek megfelelően kijelentette, hogy az iskola falai között tilos a hittan tanítása. Közölte a növendékekkel, hogy aki vallástant akar tanulni, jelentkezzék a hitoktatónál, aki vagy a templomban, vagy valamelyik magánháznál taníthatja őket. Meghagyta a tanítóknak, hogy a gyermekeket ne vezessék az iskolából a templomba. A gyermekek az intézkedéseket közölték szüleikkel, akik egy része azok ellen eleinte tiltakozott. Néhány nap múlva tiltakozásuk ellanyhult. Egy-egy osztályból 8—10 gyermek jelentkezett hittanra. Az iskola igazgatósága inkább akadályozta az intézkedések megvalósítását. A direktórium ezt többször szóvá tette a helyettes igazgatónak. Szomor József 16