Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Oltvai Ferenc: Az iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában

tanító azonban magáévá tette az intézkedéseket, amiért az ellenforradalom alatt felelősségre vonták. Horváth János sem kerülte el sorsát. 1920-ban bíróság elé állították, de az felmentette.

7 1921-ben fegyelmi eljárás alá vonták és pénzbírság fizetésére kötelezték.

8 Magyarbánhegyesen 1919. március 27-én alakult meg a falusi tanács, elnöke Kálnoky Domokos igazgató-tanító lett. Április 7-én a tanácsot úijáalakították és öt tagú direktóriumot választottak. Ebben ismét helyet foglalt Kálnoky Domokos is. A tanácskormány rendelkezéseit (1. a vallásoktatás az iskolából kiküszöbölendő, 2. iskolatanácsok alakítandók) a direktórium tudomásul vette, de végrehajtásukról nem gondoskodott. A vallásoktatás zavartalanul folyt, a gondnokság működött. A keresztek nem kerültek le a falakról. A tanítótestület változatlan szellemben, vallásosan nevelte a gyermekeket. írásos emlékek, rendeletek nem maradtak fenn a proletárdiktatúra idős7akából. Kálnoky magatartását az ellenforradalom korában igazoltnak vették. Nagybánhegvesen a lakosság nagyobb része szlovák nemzetiségű volt. Voltak nemzetiségi törekvések, amelyek az iskolát is érintették. A község vezetősége szlovákul kívánta az esküt letenni és szlovák nvelvű tanítást volna elérni az iskolában. Nincs nyoma annak, hogy ez a törekvése megvalósult volna, mert a proletárdiktatúra Csanád megyei időszaka alatt az iskola munkája járványos betegség miatt szünetelt. A direktórium egyébként nem foglalkozott az iskolával és a tanítók távol állottak a politikai és társadalmi mozgalmaktól, magatartásukat az ellenforradalom alatt igazoltnak minősítették. A két járásban az őszirózsás forradalom viharos mozgalmak között tört ki. A proletárdiktatúra időszaka ugyan rövid ideig tartott és ez alatt a legfontosabb kérdésekkel, mint a helyi hatalom szerveinek létrehozásával és a nagybirtokok felosztásával vagy bérletbevételével voltak elfoglalva a proletárok, az iskola belső életével kevés helyen törődtek. Ahol tettek valamit, az elsősorban a külsőségekben mutatkozott meg: a Tanácsköztársaság szellemének meg nem felelő képek, címerek, feliratok eltávolításában. Az évszázadokon keresztül tudatlanságban tartott nép — érthető módon — néhány helységben tiltakozott a vallásoktatásnak az iskolából való kiszorítása ellen. A szervezkedő ellenforradalom fel is használta ezt a proletárdiktatúra ellen úgyszólván az egész megye területén és rágalmaival hangulatot és ellenállást tudott szítani az intézkedések ellen. A legtöbb helyen nem is megfelelő formák köpött, naranc^szerűen adták ki az intézkedéseket. Mindezek helyenként hozzájárultak az ellenszenv felébresztéséhez még a szegénység egy részében is. Kelet-Csanádban a vallásoktatás így szinte zavartalanul folyt. A tanítók több községben kiemelkedő szerephez jutottak. Megértették a proletárdiktatúra céljait és azt támogatták. A falusi értelmiség között szinte az egyetlen réteg a pedagógusság volt, amelyik közelebbi kapcsolatba került a proletárdiktatúra rendszerével. Kívülük már csak a községházán akadt egykét írástudó, jegyző vagy írnok, akikhez eljutottak a rendelkezések. Igaz, nem voltak felvértezve a tanítók a megfelelő szellemi fegyverzettel, mégis a proletárdiktatúra érdekében küzdöttek és azért büntetést szenvedtek el. A proletá19 mogyoiós Városi-Járá