Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - SZEMLE

szóló kötetben Tótkomlós a 238—239; a Sütőipar II. c. kötetben Békéscsaba a 37—38; a Cukrászipar c. kötetben Mezőhegyes a 246—249. Sarkad a 256, a 263, a 266—267, a 209—274, a 279, Orosháza pedig a 317 lapon szerepel. G. VASS ISTVÁN Vlrágh Ferenc: A BEKF.S MEGYEI AGRARPROLETARIÁTUS ÉS SZEGÉNYPARASZTSAG KÖRI-EGYLETI ÉLETÉRŐL, MŰVELŐDÉSÉRŐL (1933—44.) Békéscsaba. 1968. 82 1. Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. A helytörténeti kutatásokról, azok értékeiről, eredményeiről, és használhatóságáról folvó viták lassan nyugvópontra jutnak. A szakemberek és az érdeklődő közvélemény arra az egyedül értelmes álláspontra jutott, hogy helytörténeti analízisek nélkül nem lehet eljutni az országos szintézisig. Ezért kísérjük fokozott figyelemmel helytörténészeink munkásságát: alapkutatásként értékeljük az adott vidék monográfikus kutatásában és módszertani tanulságként más vidékek kutatói számára. tgy tartjuk számon lelkes kutatóinkat, ek'k vidékünk, városunk múltja és jelene iránt fogékonyak, s elég áldozatkészek arra, hogy napi munkáiuk után beletemetkezzenek helytörténetük forrásaiba. A kutatás mélyvizeiből úgy merülnek fel e lelkes emberek mint a tengeri búvárok, sok esetben kinccsel a kezükben. S ha ezek a kincsek nem is mindig igazgyöngyök, s csiszolásra szorulnak is, jó példái a helyesen értelmezett lokálpatriotizmusnak. Ilyen búvárja a békési tájnak és dolgozó népének Virágh Ferenc is, aki újra meg újra „lebukik a mélybe" és konok szorgalommal vallatja a forrásokat. Jelen munkája, amely folytatása egy korábbi periódusnak (1919—1933) szintén a Békés megyei szegényparasztság és agrárproletáriátus gazdag, kimeríthetetlen témakörére irányítja vizsgálódásait. Figyelmünket azé- + is felkeltette e munkájával, miután egy alig kutatott terület tényanyagát tárta fel: a köri-egyleti életet és a művelődést. A szerző az első fejezetben a művelődési viszonyok gazdasági, politikai hátterét vázolja fel, hivatkozva a hivatalos korabeli statisztikák adta birtokmegoszlásra. Ebből arra a következtetésre jut, hogy az uradalmak árnyékában sínylődő Békés megyei községek mezőgazdasági területén lényeges változás nem történt a tárgyalt időszakban a felszabadulásig. Viszont nőtt az agrárproletáriátus száma a gazdasági válság éveiben. A különböző ellenforradalmi kormányok néhány látszatintézkedéssel kísérelték meg a növekvő forradalmi indulatok levezetését (telepítési törvény, 1936; kishaszonbérleti törvény, 1940), de ezek a korabeli viszonyok között hatástalanok maradtak. A szociális helyzet pedig a munkaerőpiac telítettsége miatt semmit sem javult. Az összecsapás elkerülhetetlen volt: az uralkodó osztályok válasza — mint az agrárproletárok megmozdulásai esetén minden esetben —, a csendőrsortűz volt: Endrődön 1935-ben. E korszakban indult a magyar falvak, tanyák sötétjében, életalatti életbe fáklyával bevilágító falukutató mozgalom, a megjelent munkák ma már a szociográfiai irodalom klaszszikusai sorába tartoznak — minden hibáiuk ellenére. Féja Géza a „Viharsarok" című munkáiéban Békésről, mint a „békétlen vármegyé"-ről ír. A vidéken a társadalmi differenciálódás többek között az egyesületi élet túltengése is jól mutatja: még a kisebb falvakban is 8—10 egylet kíséreli meg tömöríteni — megosztani és egymás ellen kijátszani — a helybelieket. Természetes viszszahatásként szervezkedtek a földmunkások, szegényparasztok egyívású társaikkal. A falu társadalmának differenciált képéről elmondható, hogy a nincstelenek tudták leginkább megvalósítani az egységet, mert soraikat nem zilálta szét a vagyon. Megértették azt is, hogy nehéz szociális helyzetükön, míg a várvavárt forradalmi megoldás ideje el nem érkezik, saját maguk szellemi szintjének emelésével, szívós művelődésükkel segíthetnek leginkább. A szegény nép művelődési központjai az olvasókörök, egyletek voltak: Békés megye helységeire átlagosan három jutott, de a városokban tucatnyi is volt belőlük. A szerző szívós, apró munkával, a levéltári alapszabályok, s egyéb dokumentumok alapján feltérképezte megyéjét ebben a vonatkozásban, alapot, kiindulást sugalmazva más szerzőknek is egy-egy jelesebb egylet törté166