Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - SZEMLE

A BÉKÉSI ÉLET ÉRTÉKELÉSE — A TIT Országos Elnökségének az V. Országos Küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolójából — A Békési Élet című népszerű tudományos és kulturális szemle 1966-ban jelent meg, s azóta hatszor jelentkezett alkalmanként 1000 példányban. A folyóirat sze-kezetét úgy alakították ki, hogy az Békés megye történetének, gazdaságának, kultu-ális tényezőinek a legsokoldalúbban helyet adjon, a pozitív lokálpatriotizmusnak, a megyében folyó kutatási, feltáró, termelő, alkotó munkának az országos áramkörbe való bekapcsolásának o-gánuma legyen. A folyóirat eddig megjelent számaiban megjelent színvonalas, az élet sok terűletét felölelő cikkek, tanulmányok kedvező visszh^ng-a t^lált^k a medvében, és segítséget nvúitottak a tagság ismeretterjesztő tevékenységéhez. Kialakult a Békési Élet szerzőinek tábora, maga köré gyűjtve a békési értelmiség és társulati tagság tudományos tevékenységet folytató, publikálni k

T'vánó t.aeiait. Sze"ző?á*'dá

í"k

ot kivárnák bővíteni, elsősorban a műszaki értelmiség köréből, s ennek révén főként te-mészettudományos, műszaki ismeretek terén óhajtják gazdagítani folyóiratukat, hogy ezzel a jövőben még maradektalanabbul betöltse a megye szellemi életében elfoglalt helyét. Keresztes Mihály: NAPNYUGTÁTÓL NAPKELTÉIG Bp. Kossuth K. 1968. 297 lap. Űgy érzem, hogy napjaink már-már végtelenné váló memoár-irodalmában külön helyet s figyelmet érdemel a szerző visszaemlékezése. Nem államférfi vagy országok sorsát irányító politikus művét kapja kézhez az olvasó, hanem a magyar munkásmozgalom egyik — ha nem is közkatonájának — de „beosztott tisztjének" írását. S bár születtek szociáldemokrata emlékiratok már évtizedekkel ezelőtt — sőt a közelmúltban is — Magyarországon, arra még nem volt példa, hogy a mozgalom valamelyik helyi vezetője írja le gondolatait mindennapi gondjairól, küzdelmeiről. Különbözik ez a mű a más, hasonlóan földmunkás-falusi környezetből jött politikus-szerzők memoárjaitól is, hiszen azok sokkalta „szalonképesebb" kis- és középparaszti rétegek pártján keresztül jutottak el — más utakon, más körülmények között — a munkásosztály pártjához. Figyelmesen olvasva a könyvet, mind világosabban rajzolódik ki a magyar szociáldemokrata mozgalom haladó gondolkodású, baloldali — a legtöbb esetben saját pártvezetésével is szembenálló — elemeinek tevékenysége abban a falusi környezetben, melynek meghatározói — a főszolgabíró, a csendőr — előtt a kommunista és szociáldemokrata egyaránt vörösnek tűnt. Ezeknek p

Z embe-eknek — k

;k közé Keresztfa Mihály is tartozik — az útja, mint ez teljes bizonyságot nyer, a felszabadulással egyenesen és megmásíthatatlanul vezetett a kommumsták. sőt. ami ennél tobb. a kommunista pártszervezetek alapító tagjai közé. Mint minden önéletírásban, itt is a szemző gyermek- és elsősorban fiatalkorának rövd, egyéni hangú áttekintése adja az indítást. Fzek pz emlékek, bármennyire is sajátnnk, szubjektívnek tűnnek, talán inkább a felnőtt ember, a „történetíró" (hiszen minden memoán'ró az) utólagos benyomásai, regisztrálásai. Mindennél világosabban lépnek azonban elénk azok az események, melyeknek a sze-ző maga is már aktív alakítója volt. A sokrétű szervező munka a szakszervezetekben, Békés megye falvaiban, a Dénes-féle földművespárt tevékenysége, a szociáldemokrata képviselők első lépései a megye törvényhatósági bizottságában, az orosházi munkás kultúr- és sportélet, mindmind napirendre kerülnek, hogy csak néhány példát említsünk a témák színes forgatagából. Külön figyelemre méltó, s az SZDP történetének eddig kevéssé ismert országos vonatkozásaihoz tartozik az, amit a haladó polgári pártokkal kötött — s a mai 11* 163