Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Oltvai Ferenc: Az iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában

tatúra rendszerének a bevezetésére törekedtek. Különben az iskolával és a munkájával a helyi direktórium alig törődött. Folyt a vallásoktatás, a tanítók minden politikai mozgalomtól távol állottak és nem vállaltak szerepet. Az iskolában mégis már az őszirózsás forradalom után eltávolították a címereket, nemzeti lobogókat és vörös zászlót tűztek ki. Magyardombegyházán egy-tanítós református felekezeti iskola működött. Az iskola addigi rendjén a Tanácsköztársaság időszaka alatt nem történt változás. A vallásoktatás zavartalanul folyt. A lakosságot elsősorban a szomszédos Nyéky-féle birtok felosztása érdekelte. A községnek ugyanis csak 197 kat. hold határa volt. Csupa napszámos lakta. Természetes, hogy érdeklődésüket a megélhetés kötötte le és a föld után vágytak. A proletárdiktatúra alatt legalább magasabb bérhez és a nagybirtok területén jelentékeny bérleti lehetőséghez jutottak. Kevermesen a direktórium teljesen figyelmen kívül hagyta az iskolázás és nevelés ügyében kiadott rendelkezések végrehajtását. A gyermekek a tanítás mellett rendes szokás szerint jártak a templomba. A tanítás előtti és utáni imát sem hagyták el. Az iskola irattárában a proletárdiktatúra időszakából nem maradtak fenn iratok. Ä szülők egyes csoportjai körében — az utólagos jelentés szerint — a vallásoktatás kiküszöbölése az iskolából ellenállást váltott ki. A tanítótestület tagjai a mozgalmaktól távol tartották magukat. Dombegyházára sem jutottak el az agitátorok a község fekvése miatt. A falusi tanács és a direktórium nem foglalkozott az iskolával. Senki sem követelte a tanítóktól a címerek és a jelvények eltávolítását. A tanításban sem történt változás és a vallásoktatásban sem. Egy alkalommal a direktórium a szállongó hírekkel szemben megnyugtatta a lakosságot, hogy őrködik a templom épsége felett, azt senki sem rongálhatja meg. A tanítók távol tartották magukat a politikai mozgalmaktól. A mezőkovácsházi járásban, a járási székhelyen. Mezőkovácsházán a tanítók vezetője Leisch Ferenc volt. Egy falusi gyűlés alkalmával közbeszólt és megkérdezte a szónoktól, mi lesz a szellemi munkások sorsa? A kiküldött szónok megnyugtatta, hogy azokkal is törődnek. A Tanácsköztársaság ideje alatt eltávolították a meg nem felelő képeket, címereket, de a feszületeket fennhagyták. Az iskolások köszönési módját megváltoztatták. Ez utóbbira Koczkás Imre, a direktórium elnöke adott utasítást, 1919. április 19-én, amikor a mezőkovácsházi tanítók és a papok részvételével gyűlést rendeztek. Ugyanakkor Rózsa Ferenc, a megyei direktórium kiküldötte elrendelte, hogy a hittan helyett a kommunizmus alapelveit oktassák. Eltiltotta a Himnusz éneklését és elrendelte a címerek és a nem megfelelő szövegű feliratok eltávolítását.® Csanádapácán a két egyházi iskola, a katolikus és az evangélikus zavartalanul működött. A kicsinyek tovább jártak az óvodába. Vaskó István, a katolikus iskola egyik tanítója, kihirdette a tantestület értekezletén, hogy az iskolákat állami kezelésbe kell venni és a vallásos jelvényeket el kell távolítani. Vaskó az osztályában a jelvényeket eltávolította. A tantestület többi tagja nem hajtotta végre a rendelkezést. A lakosság az iskola iránt az addiginál nagyobb érdeklődést tanúsított: a falu harcos és felvilágosult proletárelemei eljártak az iskolába és szóvá tették az állapotokat. Ugyanakkor az elmaradottabb és egy15